Vadakat terelő juhász?

Aki az agrárképzést választja, ne gondoljon arra, hogy a veteményeskert rendbentartásához kell majd a diploma. A számos részterületen ugyanis megtaláljuk a kertészmérnököket, a tájépítészmérnököket és az állatorvosokat is.

Jelenleg közel tizenötezer hallgató tanul a felsőoktatásban valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos szakterületen, belőlük lesznek többek között a mezőgazdasági gépészmérnökök és azok az agrármérnökök is, akik az élelmiszerek minőségbiztosításával foglalkoznak majd.

És hogy kiket is várnak ide? Mindenképpen olyan fiatalokat és idősebbeket, akik érdeklődnek a növény- és állatvilág iránt, fontos számukra a környezetvédelem és a biotechnológia, és az is: hogyan lehet hatékonyan termelni és kereskedni, vagy éppen fenntartani egy-egy település ökológiai egyensúlyát.

Mivel a magyar felsőoktatás átáll a kétciklusú képzésre, 2006 szeptemberétől már csak úgynevezett alapszakokra (BSc szakokra) lehet jelentkezni. Az agrárpályára készülők választhatnak, hogy például földmérő és földrendező mérnöki, erdőmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, kertészmérnöki, vagy éppen vadgazdamérnöki szakra jelentkeznek-e.

Új fajokat alkotnak

Az egyik legkedveltebb a kertészmérnöki szak, ide olyan jelentkezőket várnak, akiket érdekelnek az egyedi kezelést igénylő növények, s szeretik azt a kihívást, amit a nemesítés, új fajok létrehozása jelent. Ezzel szemben a mezőgazdasági mérnökök a termelési folyamatokban, azok előkészítésében, de akár a tervezésben és a fejlesztésben is részt vehetnek - fontos szempont a jelentkezésnél, hogy érdekeljék őket az agrotechnikai problémák.

Tervezési munkáik vannak a tájépítészmérnököknek is, bár ők a tájvédelemmel, egy-egy település környezetfejlesztési feladataival foglalkoznak. Többek között gazdálkodnak egy falu vagy város ökológiai forrásaival, de előfordul, hogy hozzájuk tartozik a hulladék ártalmatlanításának a feladata is. Emellett az agrárképzéshez tartozik az állatorvos szak is, valamint például az élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki szak is - utóbbin műszaki technológia és élelmiszer-ismereti tudással rendelkező szakembereket képeznek.

A végzés után számtalan lehetőség közül választhatnak a szakemberek. Ahogy a többi szakmánál, itt is igaz az, hogy nagyobb eséllyel talál megfelelő állást az, aki többféle ismeretet szerzett az évek során: egy agrár informatikus valószínűleg nem csak mezőgazdasági területen tud majd elhelyezkedni. Kivételt talán csak az állatorvosok képeznek, hiszen az ő lehetőségeik korlátozottabbak. Mégis előfordul, hogy elhagyják a pályát, és például a gyógyszerforgalmazásban helyezkednek el, de a legtöbben a magánpraxist vagy a nagyobb gazdaságokat választják.

Ha pedig már valaki eldöntötte, hogy agrártudományokkal szeretne foglalkozni, csak a megfelelő intézményt kell kiválasztania. Magyarországon tíznél is több egyetem és főiskola karain talál ilyen jellegű képzést, többek között a Nyugat Magyarországi Egyetemen, a Veszprémi Egyetemen, a Károly Róbert Főiskolán, a Szent István Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Mindegyik intézményre igaz, hogy az elméleti képzést gyakorlati órák egészítik ki, ezeket a hallgatók tangazdaságokban, laboratóriumokban töltik, de a legtöbb egyetemnek és főiskolának jó kapcsolatai vannak a környékbeli szakmai szervezetekkel, cégekkel is.