Jogtól a diplomáciáig: nemzetközi tanulmányok
| 1 2 |
előre »
|
A nemzetközi kapcsolatok fejlődésével, az uniós integráció mélyülésével, az EU pályázatok bővülésével vélhetően sok ilyen képzettségű szakemberre lesz szükség. A szakmát megcélzóknak nem árt tudni: a szaktudáson kívül kulcsfontosságú legalább két nyelv tárgyalóképes ismerete, a jó kommunikációs és együttműködési készség.
Az Európai Unió, a nemzetközi rendszerek és Magyarország nemzetközi környezetének szakértői lesznek azok, akik a nemzetközi tanulmányok szakot elvégzik. Korábban két ilyen jellegű képzés létezett - a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok - ezekből jött létre az új bolognai alapszak, amelyet a társadalomtudományi képzési terület politikatudományok képzési ágához soroltak. Az egyes intézményekben általában a bölcsészettudományi vagy a társadalomtudományi karok kínálják a képzést, de például Szegeden a jogi karon oktatják.
Átlagnál nehezebb a bejutás
A bejutáshoz két tárgyból kell legalább középszintű érettségit tenni. A két tárgy egyikét a magyar, matematika, társadalomismeret, történelem közül kell választani, a másiknak pedig valamely nagy világnyelvnek (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) kell lennie. Humán tárgyakból erőseknek jó hír: el lehet kerülni a matematika érettségi beszámítását, ám összességében átlagon felüli teljesítmény szükségeltetik a bekerüléshez. A tavalyi felvételi adatokból ugyanis kitűnik, hogy a szak átlagon felüli népszerűségnek örvend. A Budapesti Corvinus Egyetem államilag támogatott nappali tagozatos képzésére például a tavalyi maximális 144 pontból 141 pont kellett a bejutáshoz.
Tizenegy intézmény kínálja
A szakot 2008 szeptemberében Szombathelytől Szegedig közel egy tucat felsőoktatási intézményben lehet tanulni. Ahol oktatják: Általános Vállalkozási Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Zsigmond Király Főiskola.
|
Jelentkezések 2007. Az utóbbi években - a kommunikáció és médiatudomány mellett - a nemzetközi tanulmányok lett a társadalomtudományi képzési terület másik slágerszakja. 2007-ben két helyet lépve előre, a 15. legkeresettebb volt: kettő híján 1300-an írták első helyre a jelentkezési lapjukon. A fentiek miatt sok intézmény lát fantáziát a szak indításában: tavaly tucatnyi egyetem és főiskola közül választhatott, aki ezt szerette volna tanulni. Közülük is a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karát jelölték meg messze a legtöbben, 517-en. Ők valamennyien a nappali tagozatos alapképzést választották. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara végzett, 171 első helyes jelentkezővel, a dobogó legalsó fokát pedig az Általános Vállalkozási Főiskola foglalja el. Érdekesség, hogy valamennyi tagozatot és képzési formát figyelembe véve helyet cserélne az SZTE és az ÁVF. A legnépszerűbb szakok sajátossága, hogy leginkább a fiatalabb korosztály képviselői választják. Nincs ez másként a nemzetközi tanulmányok esetében sem: az ide jelentkezők 56 százaléka 2007-ben vagy egy évvel korábban érettségizett. A pedagóguspályához hasonló a nők túlsúlya (71 százalék). Ami az előtanulmányokat illeti: feltűnő, hogy milyen sokan - a jelentkezők közel háromnegyede - érkezik gimnáziumból. A pálya sajátosságait, a nyelvtudás szükségességét, a nemzetközi orientáltságot tekintve nem meglepő, hogy minden tizedik jelentkező kéttannyelvű gimnáziumban végzett, valamint hogy az átlagoshoz képest sokkal nagyobb arányban rendelkeznek nyelvvizsgával (a jelentkezők kétharmadának van, leginkább közép- vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsgája).
|
- 1. Nemzetközi szakértőket képeznek az elmúlt évek egyik slágerszakján
- 2. Az EU-kapcsolatok miatt (is) fontos a nyelvtudás
