Idegen nyelvű képzések - a felsőoktatás jövőképe?

Az idegen nyelvű képzések a nyelvi ismeretek bővítésén túl egy nemzetközi közegbe vezetik be a hallgatókat, a távolságokat leküzdő fejlődés szakaszában pedig fontos, hogy a fiatalok minél előbb szerezzenek tapasztalatokat az egyes kultúrák szokásairól, a velük való együttélésről.

A nyelvtudás ma már nem kuriózum, két-három nyelv ismerete jelent igazi lehetőséget a munkaerőpiacon való érvényesülésben. A piaci igények által formált követelményhez igazodnak a felsőoktatási intézmények képzései is, hazánkban is egyre inkább növekszik az idegen nyelvű képzések száma. A magyar felsőoktatási intézmények 1991-92 óta alakítanak ki szorosabb kapcsolatokat a külföldi egyetemekkel, főiskolákkal és hoznak létre közösen képzéseket a legkülönbözőbb tudományterületeken.

"Az angol nyelv elsősorban a természettudományok területén vált világnyelvvé. A legfejlettebb országokban a természettudományos mesterképzések egyre nagyobb százalékát már nem nemzeti nyelven, hanem angolul hirdetik meg" - mondta el Zentai László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese. Ezt a tendenciát követi az általa képviselt intézmény is, mely a bölcsész szakok után a Természettudományi Karon hirdeti meg legnagyobb számban idegen nyelvű képzéseit. Így angol nyelven, költségtérítéses formában oktatnak biológia, kémia, matematika, fizika és a földtudományok szakos hallgatókat. Az idegen nyelvű képzések még viszonylag ritkák Magyarországon, ezek egyelőre csak színesítik a kínálatot - jegyezte meg Zentai László, aki a jövőbe tekintve folytatta: "tisztában kell lenni azzal, hogy ez egy verseny az országok között és a versenyhelyzetet alapvetően az adott ország gazdasági helyzete szabja meg."

A nemzetközi piac igényeit figyelembe véve indított féléves kurzust Student Enterprise Program néven a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) a Texasi Egyetem közreműködésével. A Hallgatói Vállalkozói Programként magyarra fordított tárgy keretein belül a hallgatók a néhány órás konzultáció mellett az angolt, mint munkanyelvet használó cégeknél vesznek részt projektmunkákban. Számos, a munkaerőpiacon megkövetelt kompetenciával gazdagodnak így a fiatalok, hiszen a nyelvi ismeretek bővítésén túl a szakmai életben és a csapatmunkában is kipróbálhatják magukat. "Nem hiszem, hogy a külföldi intézmények jelenléte nagy mértékben elterjedne hazánkban, a jövőt jelentheti ugyanakkor a gyakorlatorientált képzés, mely a bolognai rendszer egyik jellemzője is" - mondta el dr. Kolláth Katalin, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának oktatási dékánhelyettese.

A nyelvtudás fejlesztése és a szakmai tudás sokszínű megközelítése motiválta a Semmelweis Egyetemet abban, hogy az ápoló képzés területén nemzetközi diploma megszerzését tegye lehetővé diákjai számára. Az intézmény a finn Laurea University of Applied Sciences és az amerikai Nazareth College együttműködésével transzatlanti diplomát nyújtó képzést indított, melynek hallgatói a három intézmény falai között sajátíthatják el a szükséges ismereteket. "Az előkészítés során összehasonlítják az intézmények képzési szerkezeteit és a legkiválóbb elemeket illesztik be a közös képzésbe, a kimeneteli követelmények esetében pedig mindhárom intézmény előírásait figyelembe veszik, így a megszerzett diploma egyaránt érvényes a három országban" - ismertette a képzést dr. Mészáros Judit, az SE Egészségtudományi Karának főigazgatója. A szakot megvalósító Atlantis Programban, mely az Európai Unió és az Egyesült Államok között megvalósuló legnagyobb képzési együttműködés, már eddig is több magyar egyetem, főiskola vett részt, hogy nemzetközi környezetben adhassa át a szakmai tudást.