Az építőmérnököket érdekes pálya és kedvező kilátások várják

Magyarország legrégibb, több mint 200 éves mérnöki ágazata az építőmérnök. A szakmát - más mérnöki szakokhoz hasonlóan - sajátos kettősség jellemzi: a végzett mérnökök munkaerő-piaci kilátásai kifejezetten jók, ugyanakkor a szak népszerűsége egyelőre nem követi a kedvező kilátásokat, hazánkban és az unióban is csökken a szakra jelentkezők száma.

Közel egy évtizede kiszámítható munkaerő-piaci jövő vár a műszaki diplomásokra. A mérnöki szakma és képzés jelentős átalakuláson ment keresztül a '90-es évek közepén, talán elsőként alkalmazkodott az új igényekhez. A képzés tartalma megújult, a hagyományos területek mellett megjelentek az új, keresett szakembereket - pl. műszaki menedzser - kibocsátó szakok, és az új tudományterületek megjelenésével frissültek a tananyagok is. A felsőoktatási intézmények hamar felismerték, hogy a munka világa olyan végzősöket igényel, akik színvonalas alapozó képzés mellett gyakorlati ismeretek és tapasztalatot is szereznek, amire aztán lehet "cég- és szakterület-specifikusan" építkezni.

Változatos munka

Az építőmérnöki alapszak megfelelő alapokat biztosít a későbbi tervezői, kivitelezői vagy egyéb kapcsolódó mérnöki tevékenységhez. Tartalmát tekintve a korábbi hagyományos szakok közül az építőmérnöki, a földmérő és térinformatikai, a tűzvédelmi és a településmérnöki szakoknak felel meg. Az építőmérnök munkája változatos, a tervezéstől a műszaki ellenőri tevékenységen keresztül egészen a kivitelezésig terjedhet. Az alapképzés során ezért felkészítik őket az építési, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokra, tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, de a bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre is.

Tárgyak, szakirányok

A hallgatók természettudományos alapismeretként matematikát, fizikát, informatikát, mechanikát, építőipari kémiát, építőipari ábrázolást tanulnak. A szakmai törzsanyagban többek között anyagismeret, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, település és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika tárgyak szerepelnek. Mindezekhez gazdasági és humán ismeretek is társulnak (mikró- és makroökonómia, menedzsment, vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek).

Jelenleg a következő szakirányokból válogathatnak (intézménytől függően) a jelenlegi és jövőbeli hallgatók: magasépítési, települési, területi vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, mérnöki menedzsment, közlekedésépítő, szerkezetépítő, településmérnök, geotechnika, tűz- és katasztrófavédelmi, építési menedzsment.
Általában két hónapos szakmai gyakorlat is része a képzésnek. Az oklevél megszerzéséhez legalább középfokú, C típusú államilag elismert nyelvvizsga is szükséges.