"A médiában szeretnék dolgozni" - de menni fog?

A kommunikáció és médiatudomány évek óta az első öt legnépszerűbb szakok egyike - a 2008. szeptemberben induló képzések esetében a dobogós harmadik helyen végzett. Sokan szeretnének "bekerülni a médiába", de mi is kell ehhez? A Karmamédia blog kommunikációs szakembere négy képességet gyűjtött össze, amelyre szükség lehet a szakmában való helytálláshoz.

"Amióta csak a kommunikációs szakmában dolgozom, azóta látom különböző szinteken, hogy mekkora probléma a megfelelő emberek megtalálása" - nyitja gondolatmenetét a kommunikációs szakember. Szerinte nagyon kevesen alkalmasak arra, hogy igazán jó kommunikációs szakember váljon belőlük. Ha valaki azt hiszi, hogy például egy kommunikáció szakos diploma és két idegen nyelv bármire is garanciát jelent, jobb, ha most kiveri a fejéből.

A blogbejegyzés szerzője úgy véli, hogy a kommunikációs szakmában ma alapvetően négy képességre van szükség. Ha a négyből legalább kettő teljes egészében megvan valakiben, meg lehet neki találni a helyet. Nem mindenki alkalmas minden munkára, és ez nem is baj. Egy ügynökségnél számos típus képes érvényesülni, de a jelentkezők túlnyomó többségében ennyi sincs meg.

1. A kubikos. Mindig, minden helyzetben tudja, hogy áll egy-egy projekt. Pontosan, fejből nyomja, hogy egy sajtótájékoztatón hány névtáblára, hány terítőre és hány rollup-ra van szükség. A follow-up munkákban olyan, mint egy bulldog - nem hagyja magát lerázni, nem tágít, nem felejt. Ő az ideális asszisztens, aki lassan lépked felfelé a vállalati ranglétrán, ám annál értékesebb a cég számára. Egy kommunikációs ügynökség nem működhet nélküle.

2. A kémikus. Született tehetsége van az emberekkel való bánásmódhoz. Legyen szó ügyfélről vagy újságíróról, pillanatok alatt képes létrehozni azt a bizonyos "chemistry"-t. A legkényesebb helyzetekben, borotvaélen táncolva is meg tudja nyugtatni az ügyfelet. Az újságírók tudják, hogy számíthatnak rá, és nem csak érdekből szeretik. Az account manager archetípusa. Veszélyes állatfaj, mert az ügyfél sokszor jobban ragaszkodik a személyéhez, mint az ügynökséghez - ugyanakkor nélkülözhetetlen.

3. Az író. Input - output. Hogy a kettő között milyen varázslat történik, csak ő tudja. Az alkalmazott kreatív, akiből ömlik a szöveg, legyen szó designbútorokról vagy szünetmentes tápokról. Betöltöd az információt, kijön a szükséges számú karakter. Gördülékeny és élvezetes amit ír, a magyar nyelvet nem csak bírja, de virtuóz módon használja. Ugyanakkor nem öncélú, ismeri és tiszteli a műfaji korlátokat.

4. A pilóta. Nem a földön jár. Az ötletelést az ötletelésért szereti. Ha tíz gondolatából csak kettőt vesz meg az ügyfél, nem sértődik meg. A benne feszülő belső energiákat új eszközök, csatornák, üzenetek kitalálásában vezeti le. A kommunikációt nem részleteiben, hanem egészében szemléli, a "big picture" érdekli. Talán túlságosan is előreszalad, de ez nem baj. A jelszava: "fail again, fail better" (kb. "bukjál ismét, de bukjál ügyesebben" - a szerk.).

A tapasztalat azt mondatja, hogy vannak tipikus párosítások. A kubikus+kémikus a világ legjobb ügyfélkapcsolatosa lehet. Az író+pilóta lehet az ügynökség motorja, lelke. A kubikos+író ideális párosítás egy junior accounthoz - a kapcsolatokat ráér megszerezni munka közben.

Ehhez képest sokan, akik ma azt gondolják, hogy kommunikációval akarnak foglalkozni, a felsoroltak közül legfeljebb egy képességgel rendelkeznek - vagy egyikkel sem. Ez független attól, hogy az adott illető hol végzett, mit tanult, hány nyelven beszél. Ha a fentiek hiányoznak, az ügynökség számára az illető értéktelen - sommázza tapasztalatait a szerző.

Forrás: Karmamédia