A honvédség jelzi, mire van szüksége

Mindössze egy intézményt választhat az, akit a nemzetvédelmi-katonai képzés érdekel. A követelmények szigorúak, de az elhelyezkedés általában nem okoz gondot.

Felsőfokú katonai képzés egyetlen helyen folyik Magyarországon: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE). Az egyetemi integráció óta - amikor az addigi négy katonai felsőoktatási intézmény egyesült - két karon tanulhatnak civilek és hivatásos katonák. A Kossuth Lajos Hadtudományi Karon többek között határrendészeti és -védelmi vezetői, katonai vezetői és büntetés-végrehajtási nevelő szakra lehet jelentkezni, míg a Bolyai János Katonai Műszaki Kar olyan képzéseket is kínál, mint a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a védelmi igazgatási vagy a katonai logosztikai. A hagyományos egyetemi és főiskolai szintű szakok mellett már BSc-képzések is indulnak az intézményben, ilyen például a biztonság- és védelempolitikai vagy a nemzetbiztonsági szak.

Hasonlóan a felsőoktatás egészéhez, a katonai képzés is átalakult az elmúlt tizenöt évben - talán még jobban, mint a többi képzés. Számos olyan esemény történt, amely érintette a katonaságot, ezek hatására pedig sok mndent újra (és át) kellett értékelni. Az egyik legjelentősebb változás, hogy Magyarország 1990 után már nem tartozott a szocialista katonai tömbhöz, az évtized végére pedig csatlakozott a NATO-hoz. Emiatt új kihívásoknak kellett megfelelnie a hadsereg egészének, s a végzős növendékeknek is. A NATO-csatlakozás például teljesen eltérő haditechnikai ismereteket és védelmi szemléletet igényel, de például idegen nyelveket ajánlatos beszélniük a vezetőknek is. Emellett a hazai haderő is átalakul: a sorkatonaság eltörlésével csak hivatásosok lesznek a magyar hadseregben.

A többi felsőoktatási intézményhez képest a ZMNE-n viszonylag kicsi a hallgatói létszám, hiszen a háromezret sem éri el. Általánosságban elmondható, hogy a legnépszerűbbnek a Bolyai János Katonai Műszaki Kar számít, valószínűleg azért, mert itt folyik a mérnökképzés. Az öt éve integrálódott Bolyain jelenleg több szakon is van mérnökképzés, például villamosmérnöki, gépészmérnöki és közlekedésmérnöki szakokon, de nagyon kedvelt a műszaki informatikai képzés is. A Kossuth Lajos Hadtudományi Karra jelentkezők a katonai vezetői szak és a határrendészeti és -védelmi vezetői szakokon a nyolc féléves főiskolai szintű alapképzés után négy féléves kiegészítő egyetemi alapképzésben is részt vehetnek. Bekerülni sem könnyű az egyes szakokra, hiszen a felvételi követelmények mellett az alkalmassági vizsgán is meg kell felelnie a jelentkezőnek. Ez utóbbi nem csak fizikai képességeket vizsgál külön a nőknél és férfiaknál, hanem pszichikai vizsgálaton is át kell esniük a jelentkezőknek.

A képzés előnye azonban, hogy szinte minden végzett el tud helyezkedni. Bár a karrierlehetőségek valamivel zártabbak, de például a mérnöképzésben még arra is van lehetőség, hogy valaki más intézményben folytassa tanulmányait, természetesen a kreditek beszámításával. Másrészt a Magyar Honvédség és az egyetem kapcsolata igen szoros, előbbi ráadásul jelzi, mire van éppen szüksége,így megkönnyíti a szakirányválasztást a hallgatóknak. A biztonságpolitikai szakon végzettek elsősorban önkormányzatoknál, hazai és nemzetközi védelmi szervezeteknél találnak munkát, hasonlóan a védelmi igazgatási képzésben résztvevőkhöz - előttük azonban a katasztrófavédelem, a polgári védelem szervezetei is nyitva állnak. Vannak persze pályaelhagyók is, bár leginkább az jellemző, hogy a rendvédelmi-igazgatási szakterületen belül maradnak ezek a végzettek is, például a rendőrségnél helyezkednek el.