A fúrótoronytól a sült csirkéig

A magyar földgáz jelentőségét és ennek kapcsán a gázmérnök-képzés szükségességét dr. Szilas A. Pál egyetemi tanár ismerte fel a hatvanas években. A nemzetközi hírű szakember volt az egyik úttörője a gázmérnök-képzés létrejöttének. Napjainkban Magyarországon csak egyetlen helyen, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán képeznek gázmérnököket.

Hogy mit is csinál egy gázmérnök? Ez elég összetett kérdés, ezért a válaszadást egy szakemberre, dr. Csete Jenő egyetemi docensre, a ME-MFK Gázmérnöki Tanszékének vezetőjére bíztuk. "A gázmérnökök a földgáz teljes vertikumával foglalkoznak: megtervezik és kiépítik a gázhálózatokat, üzemeltetik a csővezeték rendszereket, tárolókat, karbantartják és fejlesztik a gázipar berendezéseket, létesítményeket. Nagyon nagy a felelősségük, mert a földgáz értékes energiahordozó, de egyben robbanóképes és veszélyes anyag is. Sajnos, többször lehet hallani olyan szénmonoxid-mérgezésekről, amelyeknek nem szakember által, rosszul beépített vagy üzemeltetett gázkészülékek az okozói. Tehát a Miskolci Egyetemen végzett gázmérnököket megtalálhatjuk a földgáz kitermelésétől egészen a kis- és nagyfogyasztók kiszolgálásáig."

Másfajta mentalitás jellemzi az olaj- és gázmérnököket, mint például az informatikusokat, vagy a géptervező mérnököket: a munkájukat gyakran kinn kell végezniük a szabadban, sokszor közterületen, ahol a mindennapi élet zajlik, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. Nemcsak a tervezőasztal mellett kell a biztonságos és gazdaságos rendszereket végiggondolniuk, hanem azokat meg is kell valósítaniuk úgy, hogy a gázfelhasználók elégedettek legyenek és a környezetet a lehető legkevésbé terheljék.

A földgázellátás zavartalanságának biztosítása alapvető követelmény velük szemben. Gázipari szakmai képzésük felkészíti őket erre, ám a Gázmérnöki Tanszék szerint nem elég, ha a földgáz termelésének, szállításának, tárolásának, elosztásának, és felhasználásának, minden csínját kitanulják, azt is meg kell tanulniuk, hogyan tehetik még eladhatóbbá magukat a munkaerőpiacon. Ebben a nem szakmai tárgyak és a gyakorlati ismeretek segítik a hallgatókat. Mérnöki számítások és tervezések mellett megtanulják a szakirodalmi feldolgozás technikáját, gyakorolniuk kell a prezentációt, illetve gazdasági-pénzügyi és speciális gázipari jogi képzést is kapnak. Minőségbiztosítás, szervezési, államigazgatási ismeretek is szerepelnek a tantervben, hiszen ezek nélkül egy szakember sem lehet eredményes a piacon. A nyelvek közül náluk is az angol a legfontosabb, de a magyar gáziparban jelen lévő francia, német, olasz befektetők anyanyelvén beszélni többletértéket jelent.

A legtöbb gázmérnök itthon megtalálja számítását, dolgoznak hazai és külföldi tulajdonú cégeknél, a gáziparhoz kapcsolódó kis- és középvállalkozásokban, és többen az államigazgatásban helyezkednek el. A magyar gázipar vezetői közül sokan végeztek Miskolcon. A hazai gázipar számos területen segíti a gázmérnök-képzést, a gáztársaságok minden évben több állást ajánlanak, mint ahányan végeznek a szakon.

A miskolci gázmérnöki laborban több számítógép - amelyeken szimulációs gyakorlatokat végezhetnek a hallgatók -, projektor, videó- és DVD-tár, magyar- és idegen nyelvű szakmai folyóiratok, illetve egy kényelmes oktatási kabinet segíti tanítási-kutatási tevékenységet. A laborban a szakma tárgyi eszközeivel is találkozhat a leendő gázmérnök: öt mérőállásnál (gázcmérők, gáztűzhely, kéményes gázkonvektor, kazán és átfolyós bojler) dolgozhatnak, mérik a készülék paramétereit, az égéstermékek összetételét, elemezhetik a folyamatokat. A gázmérnök hölgyek - egyébként a hallgatók egyharmada lány - pedig gyakran ajánlják fel, hogy sütnek-főznek valami finomat a gáztűzhelyes mérőállásnál...