A csillagok kémlelői
Az oktatásban nem kap túlságosan nagy hangsúlyt a csillagászat tanítása. A középiskolákban több tantárgy - fizika, földrajz, biológia vagy akár történelem óra - keretében tanítják meg a csillagászat eredményeit. Csillagászképzés pedig jelenleg csak Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán és a Szegedi Tudományegyetemen van - a fizika alapszak szakirányaként.
Kopernikusz, Kepler, Newton - biztosan mindenkinek ismerős nevek. Fizika órán hallhattunk róluk és a csillagászatban elért eredményeikről. Ez a régmúlt, azonban napjainkban a csillagászat és az űrtan az egyik leggyorsabban fejlődő tudomány. Az új eredmények legtöbbször megdöntenek évtizedes, sőt évszázados elméleteket. Nem egyszer korokat és a történelmet meghatározó eszmék alapja volt a csillagászati megfigyelés. A technikai fejlődésnek köszönhetően jelentek meg a műholdak és az űrszondák, amelyek egyre újabb és újabb műszereket hordozva segítik a tudósokat a környezet alaposabb megismeréséhez.
Egyre jobban kitágulnak a határvonalak, és az ember már a Naprendszer bolygóit kutathatja. Ám az űrbeli megfigyelések segítségével a csillagászok megismerhetik a Föld globális változásait is, utalva ezzel a múltra és a jövőre, megoldást kínálva a környezeti problémákra. A súlytalanság állapotában végzett kísérletekkel pedig sok új, jól hasznosítható anyag hozható létre az ipar és az orvostudomány részére is, de az elektronika, a híradástechnika fejlődését is segítette az űrkutatás eredményeinek felhasználása. A világűr kutatása kapcsán egy teljesen új jogi terület is létrejött, az űrjog.
Az egyetemeken a fizika és földrajz illetve a fizikus és geográfushallgatók tanulnak kötelezően egy féléven keresztül csillagászatot. Aki azonban csillagász szeretne lenni, az az ELTE vagy a Szegedi Tudományegyetem fizika alapszakára jelentkezhet, ahol másodévesen csillagászatra szakosodhat. A hallgató a hároméves alapképzés (BSc) végeztével csillagászati szakirányú fizika alapdiplomát kap, majd jelentkezhet csillagász mesterképzésre is. A tervek szerint a mesterképzésre való jelentkezés feltétele csupán a fizika vagy földtudományi szakos alapdiploma lesz, szakirányra való tekintet nélkül. Az már más kérdés, hogy a felvételi vizsgát könnyebben teszi le az, aki elvégezte a csillagász szakirányt.
Olyan tantárgyakat kell magas fokon elsajátítania egy csillagászhallgatónak, mint a csillagászat története, a kozmikus- és asztrofizika, az égi mechanika, a galaktikus csillagászat vagy a kozmológia. A csillagászati informatika mellett végeznek obszervációs csillagászati kísérleteket, és megtanulják, hogyan kell elemezni az asztrofotográfiát. Emellett természetesen a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat: csillagvizsgálókban kémlelhetik az égboltot mind Szegeden, mind Budapesten.
A csillagász hallgatók elhelyezkedési lehetőségei eddig nagyon jók voltak. A hallgatói létszám az utóbbi években azonban nőtt, emiatt egyre többen vannak, akik a szakmában nem tudnak elhelyezkedni, nem lesznek belőlük kutatók. Ugyanakkor a csillagász végzettségű fiatalok - erős számítástechnikai és fizikai képzettségük folytán - könnyen el tudnak helyezkedni különböző cégeknél. Találunk csillagászokat sok nagy számítástechnikai és mobil kommunikációs cég alkalmazottai között, de akad csillagász diplomával rendelkező vadászpilóta is.
