A fejvadászok örülnek a külföldi tapasztalatoknak

A FigyelőNet által megkérdezett fejvadászok szerint a külföldi tanulás nem csupán az önéletrajzban mutat jó, de akik idegen országba csöppennek, azok hasznos kompetenciákat is kifejleszthetnek maguknak, amelyek jól jönnek a majdani munkába álláskor is.

A külföldön tanuló vagy gyakorlatot, munkát vállaló diák teljesen egyedül áll idegen földön, és magának kell megoldania a gondjait, ez pedig jó önbizalom-építő - állítják a FigyelőNet által megkérdezett fejvadászok. Ráadásul nem csupán olyan eljárásokat is tanulhat, amelyek itthon még nem terjedtek el, de a világról alkotott képe is gazdagodik.
Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője hozzátette: "A külföldi tanulmány egyértelműen fejleszti a nyelvi készséget is. Ez az önéletrajzban mézes madzag a cégek számára. Amikor a hallgatók kikerülnek a munkaerőpiacra, nemcsak azt kell bizonyítaniuk, hogy jó egyetemről vagy főiskoláról jöttek, jó eredményekkel, hanem azt is, hogy egy multinacionális vállalatnál - akár külföldön is - együtt tudnak dolgozni a más nemzetiségű kollégákkal". Ezzel Fekete Balázs, a Nestlé toborzási szakembere nem ért egyet. Szerinte a soknemzetiségű környezetben való érvényesülés nem a külföldi tanulmányokból adódik, inkább személyiségfüggő.

Nyelvtanulás anyanyelvi környezetben

Dr. Csík Klára, az InDeed tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint már a piacképes nyelvtudás megszerzése is hatalmas előny a munkaerőpiacon. "Nem a nyelvvizsga hiánya a gond a pályakezdőknél, hanem az, hogy nem tudják használni a nyelvet. A szaknyelvet pedig csakis anyanyelvi vállalati környezetben lehet elsajátítani."

Vannak buktatói is a külföldi tanulásnak, főleg azok esetében, akik az összes egyetemi évüket valamely más országban töltötték, vallja a szakember. Sok idegenben végzett magyar diák azért marad külföldön, mert nem kapnak állást. Ugyanis a cégek toborzással foglalkozó szakembere nem mindig ismeri annak az intézménynek a nevét és a színvonalát, ahol a frissdiplomás tanult, ezért nem bízik a képességeiben. Néha az is problémát jelent, hogy a pályakezdők túl magasra teszik a mércét, ezért amikor nem találják meg álmaik állását, csalódnak. A visszatelepülés ellen szólhat az is, hogy az évek során a fiatal elszakadt az "óhazától", és már nem tud egy magyarországi közösségben dolgozni.

Bármilyen szakmában érdemes nekivágni

Juhos Andrea szerint nincs olyan szakma vagy alapszak, amellyel ne lenne érdemes legalább egy félévre elindulni a nagyvilágba. "Vegyük például az újságírást: rengeteg a kommunikáció szakos hallgató, és közülük azok kerülhetnek be egy nevesebb szerkesztőségbe, akik külföldön tanulták a szakmát. De említhetném az agrárképzési területet is, hiszen evidens, hogy más országokban másképp végzik ugyanazokat a mezőgazdasági munkákat. Persze azt nem mondom, hogy jobban, de mindenképpen lehet tanulni a technikáikból, ötvözni az itthonival" - tette hozzá a fejvadász. - "Más gondolkodásmód uralkodik Európa nyugati felén és Észak-Amerikában, mint itthon. Valaki azt mondta, hogy mi a problémákra koncentrálunk, míg ők a megoldásra. A fejekben paradigmaváltás szükséges, ennek fontos eszköze, hogy a 'nyugatias' gondolkodást is eltanulják a leendő magyar diplomások".

Még a pedagógusoknak is előny

"A munkám során nagyon jól tudom alkalmazni a külföldi tapasztalataimat" - mondta el Szkiba Edit a FigyelőNetnek. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen tanult két félévet ösztöndíjasként, és főként gyakorlati tapasztalatokat szerzett. A tanári munkában jól hasznosítható képzésekben vett részt - például iskolai gyakorlaton, kérdőíves felmérésekben, kollégiumi környezetben. "A pedagógiai záródolgozatom anyagát is Kolozsváron gyűjtöttem. Amikor a mostani munkahelyemen, egy protestáns iskolában az állásinterjún megemlítettem, hogy Erdélyben is tanultam, nagyon nagy előnyt jelentett számomra" - tette hozzá.

Forrás: fn.hu