Jelmagyarázat
Az intézményi oldalak (Egyetemek, főiskolák) jelzései
Felvehető összlétszám táblázata: Ebből a táblázatból az derül ki, hogy az adott intézmény 2010-ben maximálisan mennyi jelentkezőt vehet fel az első évfolyamra. Az adatok munkarendre, képzési területre, szakmacsoportra és képzési helyre, nyelvre osztva is megtalálhatók.
Képzési terület: Azoknak a szakoknak és képzési ágaknak összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.
Munkarend: A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű (nappali munkarend), részidős (esti, levelező munkarend), illetve távoktatás.
Szakmacsoport: A felsőfokú szakképzések esetében a hasonló vagy részben azonos szakmai tartalommal bíró szakok tartoznak ide.
MEGHIRDETETT KÉPZÉSEK TÁBLÁZATA
„KÉPZÉSI SZINT" OSZLOP
A - alapképzési szak: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat feljogosít a mesterképzés megkezdésére.
O - egységes, osztatlan képzés: Néhány szakon egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, ezeket nem bontották alap- és mesterképzésre. A képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul.
F - felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. A Tájékoztató kizárólag a hallgatói jogviszonyt eredményező felsőfokú szakképzéseket tartalmazza.
M - mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább főiskolai alapképzésben vagy a kétciklusú képzési szerkezet szerinti alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik, ezen felül egyes szakok esetében egyéb feltételek is lehetségesek, l. (honlapunk Egyetemek, főiskolák menüpontját.
Figyelem! Az oklevéllel rendelkezők alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre vagy megfelelő oklevél birtokában - mesterképzésre egyaránt jelentkezhetnek.
„MUNKAREND" OSZLOP
N - nappali munkarend szerinti képzés: Az adott szak képesítési követelményében meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyben a képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll, illetve amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. Ez utóbbi rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.
E - esti munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés egyik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). Az esti munkarend olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor.
L - levelező munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés egyik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). A levelező munkarend olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor.
T - távoktatás: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök használatával az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát. Távoktatásban kizárólag költségtérítéses képzéseket lehet hirdetni. Az adott szakon a képzéshez szükséges óraszámot, heti, havi, féléves pontos időbeosztását minden munkarendben a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Egyes felsőoktatási intézmények speciális időbeosztással oktatnak, erről az Egyetemek, főiskolák menüpont intézményi oldalain adnak tájékoztatást.
„FINANSZÍROZÁSI FORMA" OSZLOP
A - államilag támogatott képzés: A képzés keretében az oktatás költségeit - a felsőoktatási törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állami költségvetés viseli.
K - költségtérítéses képzés: A képzés keretében az oktatás költségeit a hallgató viseli.
„VÁLASZTHATÓ SZAK" OSZLOP
Ebben az oszlopban található a szak, egyes esetekben a szak és szakirány, a szak és képzés helyének együttes megnevezése is.
„KÖLTSÉGTÉRÍTÉS (FÉLÉV)" OSZLOP
A hallgató által a költségtérítéses félévre fizetendő meghatározott összeget tartalmazza forintban.
„KÉPZÉSI IDŐ" OSZLOP
Az adott szakra vonatkozó képzési időt tartalmazza félévekben. (A kreditrendszerű képzésben a hallgató tanulmányi ideje ennél rövidebb és hosszabb is lehet.) Egy félév alatt átlagosan 30 kreditet lehet teljesíteni.
„IRÁNYSZÁM MIN. < MAX." OSZLOP
Ebben az oszlopban az adott szakra felvehető legkevesebb, illetve legtöbb jelentkező létszáma található. Az itt feltüntetett maximális létszámnál több jelentkező az adott szakra várhatóan nem kerülhet felvételre, illetve amennyiben a felvehető jelentkezők száma a minimumot nem éri el, a képzés várhatóan nem indul el. Amennyiben a felvehető jelentkezők létszáma eléri a minimumot, az intézménynek a képzést el kell indítani.
A kizárólag művészeti képzést folytató felsőoktatási intézmények, karok felvehető összlétszámát (ami együtt tartalmazza az államilag támogatott és a költségtérítéses létszámot) általában összevontan közöljük a Tájékoztatóban. Az egyes szakokra, szakirányokra jelentkezők gyakorlati vizsgán nyújtott felvételi teljesítménye és a felkészültsége, tehetsége határozza meg azt, hogy végül melyik szak, szakirány hány fővel indul el. Ez különösen a zeneművészeti terület szakirányainál fontos, mivel ott esetenként több szakirány kerül meghirdetésre, mint ahány hallgatót az adott intézmény, kar fel tud venni. Ez természetesen azt jelenti, hogy egyes szakirányok - amelyekre az adott évben kevesebb, vagy kevésbé felkészült jelentkezők pályáztak - a meghirdetés ellenére nem indulnak el. Az egyes szakok, szakirányok indításáról, az oda felvett hallgatók számának meghatározásáról - figyelembe véve az államilag támogatott felvehető létszámot - minden esetben az adott felsőoktatási intézmény dönt.
„ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK" OSZLOP
Alapképzések, egységes, osztatlan képzések és felsőfokú szakképzések esetén itt találhatók a szakhoz tartozó, az érettségi pontok számításának alapját képező érettségi vizsgatárgyak és felvételi követelmények: érettségi vizsgatárgyak, alkalmassági vizsgák, gyakorlati vizsgák.
A követelmények megjelenítése a különböző képzéseknél
Alapképzési szak (A), valamint egységes, osztatlan képzés (O)
Az érettségi pontok számításához kettő érettségi vizsgatárgy eredménye szükséges. Ezt szakonként külön is jelöli az intézmény, illetve képzési területenként lebontva megtalálhatók az 1. sz. táblázatban is.
- A „v." (= vagy) azt jelenti, hogy a felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül bármelyik kettő választható.
- Egyes szakoknál a felsorolt tárgyak közül kiemelnek egy tárgyat, aminek eredményét az érettségi pont számításakor kötelező figyelembe venni. Ebben az esetben a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgy külön sorban található, a többi érettségi vizsgatárggyal „és" köti össze.
- Amennyiben az oszlopban két tárgy van és közöttük „és" található, akkor mindkét tárgy kötelező.
- (E)-vel jelöljük, ha emelt szinten tett érettségi vizsga a jelentkezés feltétele. Ahol ilyen jelzés nem szerepel, ott középszinten tett érettségivel is lehet jelentkezni.
- (Gy)-vel jelöljük, ha az adott szakon - a művészet, művészetközvetítés képzési terület szakjain - gyakorlati vizsgát kell tenni.
- (Alk)-kal jelöljük azokat a képzéseket, amelyeken alkalmassági vizsgát szerveznek. Az alkalmassági vizsgákról az intézményi oldalakon, illetve a Függelékben olvashat.
Az általános szabály alól kivétel: az 1996 előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben a meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni. Amennyiben a jelentkező a meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül legalább két tárgy eredményével is rendelkezik, úgy érettségi pontjait az általános szabály szerint (két érettségi vizsgatárgyból) kell megállapítani.
Figyelem! Ez a kivétel nem vonatkozik arra az esetre, amikor a jelentkezőnek két érettségi vizsgatárgy közül egyet kötelezően emelt szinten kell teljesítenie, mert ilyenkor az emelt szintű érettségi vizsga megléte alapfeltétel az érettségi pontok számításához! (Pl. l. 1. sz. táblázat orvos- és egészségtudomány képzési terület orvostudományi képzési ágára vonatkozó érettségi követelmények.)
Felsőfokú szakképzés (F)
A jelentkező által igazolt legjobb két érettségi vizsgatárgy eredménye alapján lehet érettségi pontot számítani. (Ez az 1996 előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőkre is érvényes!) Erre vonatkozik a „bármelyik két érettségi tárgy" bejegyzés. A felsőfokú szakképzésben történő pontszámításra vonatkozó részleteket l. a Pontszámítási módszerek c. fejezetben.
„SZEMÉLYES MEGJELENÉST IGÉNYLŐ VIZSGAFORMÁK" oszlop
Mesterképzések esetében itt szerepelnek az esetleges alkalmassági vizsgák, valamint a felsőoktatási intézményben való személyes megjelenést kívánó, általában írásbeli és/vagy szóbeli, a pontszámításhoz szükséges vizsgák.
„KÉPZÉSI TERÜLET", ILLETVE „SZAKMACSOPORT" OSZLOP
Itt található annak a képzési területnek, illetve - felsőfokú szakképzés esetén - szakmacsoportnak a megnevezése, amelybe az adott szak tartozik. Egy képzési területbe, illetve - felsőfokú szakképzések esetén - szakmacsoportba a hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkező szakok tartoznak, a megnevezések rövidítése az következők szerint történt.
Képzési területek esetén (alapképzési, egységes, osztatlan képzési és mesterképzési szakok esetén): Agrár (AGRÁR), bölcsészettudomány (BÖLCS), hitéleti (HIT), informatika (INFO), jogi és igazgatási (JOG), gazdaságtudományok (GAZD), műszaki (MŰSZ), művészet (MŰV), művészetközvetítés (MŰVK), nemzetvédelmi és katonai (KAT), orvos- és egészségtudomány (ORVOS), pedagógusképzés (PED), sporttudomány (SPORT), társadalomtudomány (TÁRS), természettudomány (TERM).
Szakmacsoportok (felsőfokú szakképzések esetén): Egészségügy (eü), egyéb szolgáltatások (egyéb), elektrotechnika-elektronika (elekt), élelmiszeripar (élip), építészet (ép), faipar (fa), gépészet (gép), informatika (info), kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (ker), könnyűipar (könnyű), környezetvédelem-vízgazdálkodás (körny), közlekedés (közl), közgazdaság (közg), mezőgazdaság (mg), művészet, közművelődés, kommunikáció (komm), nyomdaipar (nyomda), oktatás (okt), szociális szolgáltatások (szolg), ügyvitel (ügyv), vegyipar (vegy), vendéglátás-idegenforgalom (vend).
Fontosabb lábjegyzetek
„Választható szakirányok" lábjegyzet:
Speciális szaktudást nyújtó képzés. Egyes szakokon a képzés során specializációk választhatók. Ezekről az intézmények tájékoztató jellegű információt adhatnak, indításuk intézményi feltételektől függ.
„Szakmai előkészítő tárgy" lábjegyzet:
Az „érettségi követelmények" oszlopban a szaknál meghatározott szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak megnevezése. Itt az intézmény pontosan megadja, mely szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyakból szerzett eredményekből számolható érettségi pont a szakon. Egyéb szakmai érettségi vizsgatárgy érettségi pontként nem vehető figyelembe.
„Választható nyelvek" lábjegyzet:
Bizonyos képzési területeken az érettségi pontok számításához követelményként általánosan meghatározott „idegen nyelv" érettségi vizsgatárgyat meghatározott nyelvekre korlátozzák, vagyis csak akkor számolható valamely „idegen nyelv" érettségi eredményből többletpont, ha azt abból a nyelvből szerezte a felvételiző, amely itt kerül részletezésre.
„Képzés gyakorisága" lábjegyzet:
Esti, illetve levelező (részidős) munkarendű képzések esetében a felsőoktatási intézmények megadják, hogy a konzultációs időpontok előreláthatólag hogyan alakulnak a tanév során. Amennyiben ilyen képzésekre jelentkezik, érdemes ezeket áttanulmányoznia, hiszen ez befolyásolhatja döntését.
