Felsőfokú szakképzés: több út a karrier felé

A felsőfokú szakképzés viszonylag új, azonban ígéretes képzési forma, amely gyakorlatorientált képzést nyújt az érettségivel rendelkezőknek. Nagy előnye, hogy elvégzése után több lehetőség közül választhat a fiatal: a megszerzett tudás és tapasztalat birtokában munkát vállalhat, vagy tovább léphet a felsőfokú alapképzésbe.

A felsőfokú szakképzés egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az alapszakokhoz hasonlóan ez a képzési forma is érettségire épül, de csak kétéves. Felsőfokú oklevelet - az alapképzéssel ellentétben - nem ad. A szakképzések többsége államilag támogatott, így állami finanszírozással két év alatt piacképes tudást és szakképzettséget szerezhet a hallgató. Ráadásul ezzel nem veszíti el a támogatott diplomához való jogot, hiszen a felsőfokú szakképzést követően erre továbbra is jogosult. A képzés hallgatói jogviszonyt biztosít annak minden kedvelt hozadékával (pl. utazási, kulturális kedvezmények).

Több út áll nyitva

A felsőfokú szakképzés nagy előnye, hogy ha a hallgató végzés után tovább szeretne lépni alapképzésbe, az itt tanult tárgyai beszámíthatók lesznek a későbbi tanulmányai során. Több felsőoktatási intézmény vizsgálatai tanúsítják, hogy azok a hallgatók, akik felsőfokú szakképzést követően kezdték meg tanulmányaikat, többnyire átlag felett teljesítenek.

Ha azonban a fiatal a munkavállalás mellett dönt, természetesen arra is van lehetősége, hiszen nevéből adódóan „szakmát adó", gyakorlati képzésről van szó. Ez azért is fontos, mert gyakran hallani cégvezetők, HR-rel foglalkozók szájából, hogy a gyakorlati tudást részesítik előnyben, amikor a frissen végzettek közül válogatnak.

Összefoglalva: akik az érettségit követően felsőfokú szakképzésen kezdik meg tanulmányukat, nem esnek el attól a lehetőségtől, hogy később államilag támogatott képzésben szerezzenek diplomát. Sőt, még közelebb is kerülnek egy későbbi, alapképzésben szerzett oklevélhez, hiszen ha az egyetem, főiskola elfogadja korábbi tanulmányaikat, egyes tárgyaikat nem kell újrahallgatniuk a BA/BSc képzésen.

Egyre több területről lehet válogatni

Évről évre bővül a választék: a felsőfokú szakképzésben tanulható szakmák száma az elmúlt években csaknem hatszorosára nőtt. 1999-ben még csak gazdasági, műszaki és idegenforgalmi területről választhattak az érdeklődők, később azonban a kínálat egyre szélesedett, és megjelentek az agrár, egészségügyi, jogi, kommunikációs, sport és szociális jellegű képzések is.

Pontosan az eddig leírt pozitívumok tükrében tűnik érdekesnek, hogy 2009-ben is több felsőfokú szakképzési hely maradt üresen. Tavaly a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók száma 12 500 volt, és több mint 17 ezren jelentkeztek a meghirdetett képzésekre. Ebből csaknem 12 ezer diáknak sikerült bekerülnie valamely intézménybe, tehát így is maradt félezer üres hely.

Főként a nappali képzést választják

Felsőfokú szakképzésben nappali, esti, levelező tagozaton, valamint távoktatásban lehet tanulni. Legnépszerűbb természetesen a nappali tagozat, amelyet a jelentkezők kétharmada céloz meg. Esti tagozat csak néhány képzéstípus esetében működik, az ide járók részaránya az elmúlt években nem haladta meg az 1 százalékot. A levelező tagozat létszámát tekintve ennél jóval jelentősebb (a bekerülő hallgatók 11-24 százaléka), de a nappali képzéshez viszonyítva még mindig igen csekély.

Tipp: Minden évben látható, hogy a felvételizők egy része „eltaktikázza magát" a jelentkezés közben, és végül nem kerül be egyik általa megjelölt képzésre sem. Ezt elkerülendő, a jelentkezéskor érdemes megjelölni egy, az áhított alapszakhoz közeli felsőfokú szakképzést is. Hiszen, ha ide felvesznek (amire ugye nagy az esély), a fent leírtak miatt „fél lábbal" már az alapképzésben érezheted magad. És ki tudja, hátha így találsz rá a karrieredre...