Felvételi eljárás 2.

Tisztelt Felvi Jogász!

Több mint 10 évvel ezelőtt érettségiztem, közepes eredménnyel. Most szeretnék a felsőoktatásban továbbtanulni de azóta úgy megváltoztak a jogszabályok, hogy komoly hátrányban érzem magam az esélyeim illetően.

Nem látom át pontosan, hogyan kell kiszámítani a pontjaimat a felvételi eljárás során. Kell-e tennem emelt szintű érettségit, ha igen akkor mit kell tennem ennek érdekében? A régi iskolámban kell jelentkeznem? Közepes átlagommal elérem a 140 pontos minimumot?

Ha elég a meglévő érettségim, akkor mikor kell jelentkeznem és hogyan? Létezik még A ill. B lap vagy elektronikus úton kell jelentkezni?

Válaszait előre is köszönöm:
XY

A Felvi Jogászhoz intézett kérdésére a következő válasz adható:

1. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló Kormány rendelet a felvételi eljáráshoz kapcsolódó pontszámításról a következőket rögzíti:

1.1. Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:
1.1.1. a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy
1.1.2. az érettségi pontok kétszerezésével,
mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

1.2. Az 1.1. pont szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

1.3. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen
1.3.1. a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot,
1.3.2. a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot,
1.3.3. az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot,
1.3.4. egyéb többletteljesítményért a jogszabályban meghatározott többletpontokat,
1.3.5. a jogszabályban említett előnyben részesítési szabályok alapján legfeljebb 50 többletpontot
szerezhet.

1.4. Az 1.3.3.-1.3.5. pontok alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.

1.5. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:
1.5.1. öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni,
1.5.2. az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

1.6. Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

1.7. Amennyiben a jelentkezőnek az imént említett tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

1.8. Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

1.9. Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

1.10. Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

1.11. Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni.

1.12. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.

2. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló Kormány rendelet azt mondja ki, hogy a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

2.1. jeles (5) 100%,
2.2. jó (4) 79%,
2.3. közepes (3) 59%,
2.4. elégséges (2) 39%.

3. A felsőoktatásról szóló törvény szerint alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi vizsga letétele. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségivizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez.
Ez tehát azt jelenti, hogy Önnek a konkrétan kiválasztott szakra vonatkozó előírásokat kell áttekintenie atekintetben, hogy emelt vagy középszintű érettségire van-e szükség a sikeres felvételihez.

4. Fentiek alapján tehát Önnek kell eldöntenie, hogy a korábban megszerzett középiskolai, illetve érettségi eredményei alapján kívánja számíttatni a pontjait, vagy emelt szintű érettségit tesz.

5. Ez utóbbi esetben az érettségi vizsgára való jelentkezésről a következőket érdemes tudnia:

5.1. Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

5.2. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga.

5.3. Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani. (Tehát nem csak az Ön korábbi középiskolájában tehet szintemelő vizsgát!)

5.4. Érettségi vizsgára lehet jelentkezni: a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

5.5. A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

5.6. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
5.6.1. május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,
5.6.2. október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig
lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga fajtáját.

5.7. A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a személyi igazolványt, a középiskolai bizonyítványt és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását.

5.8. Az Oktatási Hivatalhoz a jelentkezési lapot postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a Hivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

6. Amit pedig a felsőoktatási felvételi eljárásról érdemes tudnia:

6.1. Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
6.1.1. a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja,
6.1.2. a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

6.2. A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul.

6.3. A kérelmet
6.3.1. az erre a célra rendszeresített, az OFIK által előállíttatott és kereskedelmi forgalomba hozott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy
6.3.2. az Educatio Kht. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy a Ket. X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket - a 8.4. pontban foglaltak kivételével - a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be.

6.4. A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését.

6.5. A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Hivatalhoz kell benyújtani, a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül.

7. Fentiekben tehát felvázoltuk, hogy a felvételi eljáráshoz kapcsolódóan milyen főbb szabályokkal érdemes tisztában lennie. Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló jogszabály tartalmaz további olyan rendelkezéseket például a kapható többletpontokkal kapcsolatosan, melyeket csak az Ön konkrét személyi és tanulmányi adatainak ismeretében tudnánk értékelni, ezért érdemes lehet ezekkel kapcsolatosan áttekintenie az említett jogszabályt vagy a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:
- A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §
- A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 42. § (2)
- A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI.27.) kormányrendelet 8. § (1), 9. § (1) (2) (3), 12. § (3), 14-16. §§
- Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 9. § (6), 12. § (1) (3) (4) (5) (6) (7) (8), 41. § (7)