Érettségi 2.

Tisztelt Felvi Jogász!

A következő kérdésem lenne Önhöz.

A 2006-os érettségi-felvételi eljárás alatt sikeresen bekerültem a választott szakra. Azonban ezt most abba szeretném hagyni, és újra szeretnék jelentkezni egy másik alapképzésre, amely esetében már matematika és egy idegen nyelv tárgyakkal is be lehet kerülni (mindkettőnél közép szintű érettségi elégséges). A magas ponthatárok miatt azonban meggondolandó, hogy újra kell-e érettségiznem.

2006-ban a matematika közép szintű érettségin 95 százalékot értem el, a választott nyelv a német volt, melyet korábban kiváltottam egy "C" típusú középfokú nyelvvizsgával, így egy 100 százalékos emelt szintű minősítésű érettségi eredményt kaptam. Pluszpontokat kaptam nyelvvizsgákért. Angolból és németből középfokú "C" típusú nyelvvizsgám van, németből egy "C" típusú felsőfokú is.

Lehetséges, hogy a 2009-es felvételi eljárásban felvételi tárgynak a matematikát és a német nyelvet válasszam, és azzal szerezzek 470 pontot? (Duplázással; (95+100)*2=390 pont; többletpontok emelt szintű érettségiért: 40 pont; többletpontok az angol C középfokú és német középfokú vagy csak a német felsőfokú nyelvvizsgákért max. 50 pont; az összes többletpont max. 80 így teljesen meg van. Tehát 390+80=470 p)

Amennyiben a fenti számítás nem lehetséges, egy emelt szintű érettségit teszek matematikából és egy középszintűt nyelvből. Azonban így jóval nehezebb elérni ezt a pontszámot, így ha az első érvényes, akkor azt választanám.

Úgy tudom, hogy az első lehetőség a 2008-as felvételi eljárás alatt érvényben volt, viszont most újra változni fog a pontrendszer és a számítás. Érinti ez a fent vázolt problémámat?

Végül utolsó kérdésem, hogy ha kell érettségire jelentkeznem, akkor azt hogyan és hol tehetem meg? Számítanom kell-e pluszköltségekre az ismételt felvételi eljárás során?

Előre is köszönöm válaszát.
XY

A Felvi Jogászhoz intézett kérdésére a következő válasz adható:

1. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló Kormány rendelet a következőket rögzíti:

1.1. Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:
1.1.1. a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy
1.1.2. az érettségi pontok kétszerezésével,
mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

1.2. Az előző pont szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

1.3. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen
1.3.1. a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot,
1.3.2. a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot,
1.3.3. az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot,
1.3.4. egyéb többletteljesítményért a jogszabályban meghatározott többletpontokat,
1.3.5. az előnyben részesítésre vonatkozó előírások alapján legfeljebb 50 többletpontot
szerezhet.

1.4. Az 1.3.3.-1.3.5. pontok alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.

1.5. Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

1.6. Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

1.7. Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.

1.8. Ha a jelentkező az előző pont alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40 érettségi többletpontra jogosult.

1.9. A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként
1.9.1. középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontra, vagy
1.9.2. felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra
jogosult.

1.10. Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

1.11. Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

2. Fentiekből tehát a következőket állapíthatjuk meg:

2.1. Annak nincs akadálya, hogy az Ön pontjait az érettségi pontok duplázásával és többletpontok beszámításával számítsák ki (feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint ha a tanulmányi pontjait vennék figyelembe).

2.2. Az érettségi pontjai valóban 95+100, azaz 195 pont lenne, ami duplázás esetén 390 pontot jelentene.

2.3. Az emelt szintű érettségiért (német nyelvből) valóban kaphat 40 többletpontot, valamint az angol középfokú "C" típusú nyelvvizsgájáért 35 pontot. Tekintettel azonban arra, hogy Ön német nyelvből beszámíttatná az emelt szintű érettségijét, így választani kell, hogy az emelt szintű érettségiért járó 40 pontot, vagy a felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgáért járó 50 pontot veszi-e igénybe.

2.4. Az 1.5 pontban említett szabály miatt azonban a két nyelvből tett nyelvvizsgák miatt a nyelvvizsgákért járó 35+50 pont helyett összesen csak 50 pont járna, így jobban jár, ha az angol miatt 35, míg az emelt szintű érettségi miatt 40 pontot vesz igénybe, vagyis 75 többletpontja lenne.

2.5. Ön tehát egy nyelvből csak egy jogcímen kaphat többletpontot, vagyis német nyelvből vagy az emelt szintű érettségire vagy a felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgára kaphat többletpontot, mindkettőre nem. (Ebből a szempontból pedig irreleváns, hogy van egy középfokú nyelvvizsgája is német nyelvből, mivel egy nyelvből csak egy jogcímen veheti igénybe a többletpontot.)

2.6. Így tehát összesen a mi számításunk szerint 390+35+40=465 pontot érne el.

3. Ön tehát - az 1.4. pontban említett szabály miatt - a maximálisan szerezhető 80 többletpontból 75-öt megszerez, vagyis azt Önnek kell mérlegelnie, hogy a fennmaradó, figyelembe vehető 5 többletpont miatt érdemes-e matematikából emelt szinten érettségit tennie vagy sem.

4. Amennyiben e megoldás mellett döntene, úgy az érettségiről a következőket kell tudnia:

4.1. Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

4.2. Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet szervezni.

4.3. A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:
4.3.1. május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
4.3.2. október-november hónapi a Hivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.

4.4. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga.

4.5. Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

4.6. Érettségi vizsgára lehet jelentkezni a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

4.7. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
4.7.1. május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig,
4.7.2. október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig
lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához.

4.8. A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a személyi igazolványt, a középiskolai bizonyítványt és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást.

5. A felvételi eljárás díjáról a hatályos jogszabály a következőket mondja ki:

5.1. A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, - valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.

5.2. Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:
- A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §
- A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI.27.) kormányrendelet 14. §, 16. § (1) (2), 18. §, 19. § (1) (2) (4), 45. § (1)
- Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 9. § (6), 11. § (1) (2), 12. § (1) (4) (6) (7)