A történelem írásbeli következik

Nehezebb, de korrektebb volt az idei történelem érettségi - írja az fn.hu. A site által megkérdezett egyik középiskolai tanár szerint a feladatlapot nem lehetett csak a „józan paraszti ésszel és a történelematlasszal" megoldani, hanem komolyabb felkészültség és tárgyi tudás is kell a helyes válaszadáshoz.

Egy másik tanár korrektnek nevezte a teszteket, mondván: mind a társadalmik, mind a gazdasági, mind a kulturális területet átölelte, és időben is az ókortól napjaink problémáiig terjedt a kérdések spektruma.

A fn.hu által megkérdezett diákok szerint a tavalyinál ugyan nehezebb volt a tételsor, de azért meg lehetett oldani. Többen hiányolták, hogy nem volt II. világháborúval kapcsolatos kérdés.

A középszintű feladatlap első felében 12 rövid, ún. tesztjellegű feladattal kellett megbirkózniuk az érettségizőknek, a kérdések többek között az ókori vallásokkal, a középkori és a kora újkori Európa történetével és a világ jelenkori energiaforrás-kitermelésének változásaira vonatkoztak. Emellett értelmezniük kellett egy, az első világháborút követő békeszerződésről szóló német karikatúrát is - korabeli politikai karikatúrával kapcsolatos feladat eddig inkább csak az emelt szintű érettségin volt követelmény.

A magyar történelemre vonatkozó kérdések között szerepelt a középkori királyok intézkedéseinek felelevenítése, az 1848-as forradalom és a reformkor eseményeinek megnevezése, és - forrás segítségével - a 18. századi népesség szerkezetének, a két világháború közti lakáshelyzetnek az elemzése, a pártállami rendőrség, valamit a mai magyar alkotmány.

A második rész 8 hosszabb-rövidebb esszékérdéséből kellett hármat választaniuk és kidolgozniuk a diákoknak: egy egyetemes és két magyar történeti kérdést. Az egyetemes történeti kérdések az ókori Görögország hitvilágával, illetve a 20. század női szerepének és divatjának változásával voltak kapcsolatosak. A magyar történelemhez tartozó kifejtős kérdések a Hunyadi-kor hadjárataira, a kiegyezés utáni idők gazdasági fejlődéséra, a honfoglalás kor társadalmi viszonyaira, az 1849-es tavaszi hadjárat politikai következményeire, az ellenforradalmi rendszer 20-as évek eleji belpolitikai konszolidációjára és a rendszerváltásra vonatkoztak.

Az emelt szinten vizsgázók a rendelkezésükre álló négy óra első 90 percében oldották meg az I. számú, a rövid, tesztjellegű kérdéseket tartalmazó feladatlapot. Ehhez még nem használhatták az atlaszt. A feladatok között volt a reneszánszra, az Árpád-házi királyokra, a Rákóczi-szabadságharcra, a napóleoni háborúkra, a II. világháborúra vonatkozót, és itt is megjelennek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. érvek és ellenérvek a nukleáris energia alkalmazására).

A második rész megoldására, vagyis az esszékérdések kifejtésére 150 percük volt az érettségizőknek. A tíz kérdésből két egyetemes és két magyar történelmi témát kellett kidolgozniuk (pl. a Frank Birodalom, a nők helyzete a modern korban, Bethlen Gábor fejedelemsége, a dualizmus korának nemzetiségpolitikája, a demokratikus jogállamiság jellemzői).

(Összeállításunk az OKM közleménye, valamint a fn.hu cikke alapján készült.)