Rendben lezajlott a magyar írásbeli

Karinthy, Kosztolányi, Babits és József Attila a feladatlapon

Elsőként a magyar nyelv és irodalom feladatlapokat vehették a kezükbe a maturáló fiatalok hétfő reggel 8 órakor. Mind közép-, mind emelt szinten négy órájuk volt a kérdések megválaszolására. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint a vizsgák rendben lezajlottak.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1177 helyszínen 91.029 vizsgázó, emelt szinten pedig 31 helyszínen 1127 vizsgázó tett érettségi vizsgát hétfő délelőtt. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 vizsgázó, emelt szinten 4 helyszínen 21 vizsgázó maturált. A diákoknak 240 percük van a feladatok megoldására.

Középszinten két feladatlapot kellett megoldaniuk. Elsőként a szövegértési feladatlapot, melyre 60 percet kaptak. A 40 pontos feladatsor egy frissen felfedezett Janus Pannonius-vers kutatójával készült interjúról tett föl kérdéseket. Az alig kétoldalnyi szöveghez 10 feladat tartozik; ezek a szöveg - háttérismeret nélküli - megértésére vonatkoznak: többek között a szövegben található adatok megértéséről. A szöveg globális felfogását méri például tények és feltételezések elkülönítésére vonatkozó kérdésekkel.

Ezután kezdhettek neki a második feladatlapnak, amelyre 180 percük volt. Itt 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk.
Az Érvelési feladatban idén (Szabó Magda egy beszélgetés-részlete mentén) arról lehet érvelni, hogy a tér, a tárgyi környezet a műalkotásokban és a hétköznapi életben milyen jelentőséggel bír. Az Egy mű értelmezése Gelléri Andor Endre Pármai likőr című rövid novellájáról szól. A feladat a novellára vonatkozó kérdésekkel segíti, irányítja a vizsgázókat. Az Összehasonlító elemzés Kosztolányi Dezső A kis mécs és Karinthy Frigyes Kosztolányi-paródiája (A kis edény) összevetését várja adott szempontok segítségével.

Emelt szinten a vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze, amelyre szintén 240 percük van a diákoknak.

A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (11 feladat, 40 pont) egy Babits-vers (Mint különös hírmondó...) megértését kívánja, illetve egyes részleteivel kapcsolatos nyelvtani (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi (pl. szerzők, művek, toposzok, ritmusok) ismereteket vár el. Az Egy mű értelmezése feladatban (25 pont) József Attila Holt vidék című verse szerepel. Itt is konkrét kérdések irányítják a vizsgázókat. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladat (20 pont) kiinduló szövege az átaludt időről szól; kiindulópontja egy rövid publicisztikai írás. Ennek mentén kell elgondolkodni arról, hogy miért kedvelt témája műalkotásoknak a hős térben és/vagy időben való átléptetése. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy felszólalás egy fiktív találkozón arról, hogy mozi vagy kávézó működjék egy bezárásra ítélt moziban. (A teljesítmény értékelése független a vizsgázó választásától.)

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll: a diákok az ún. "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc, az emelt szintűé 240 perc. Mindkét szinten a feladatok megoldása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből legföljebb 15 pont veszíthető helyesírási hibákért. Helyesírási szótár használata továbbra is engedélyezett (amelyről a vizsgát szervező intézménynek kell gondoskodnia, vizsgacsoportonként legalább négy darabról). Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazzák a feladatlapok.

Forrás: OKM