Kevesen vállalkoztak emelt szintre matematikából

Gyorsan és hatékonyan kellett egyik feladatot követően a másikra koncentrálni, mennyiségben volt sok a 17 feladat - vélekedett egy diáklány a középszintű matematika érettségiről. Az idő azonban elegendő.

Az emelt szintű megmérettetést csak csekély mértékben választották többen az összes vizsgázóhoz képest, mint tavaly, a középszinten vizsgázóknak 17, az emelt szinten érettségizőknek pedig 8, de hosszadalmasabb munkát igénylő feladatot kellett megoldaniuk.

Míg tavaly 64 716 fő választotta a középszintű érettségi vizsgát matematikából, 1679-en pedig emelt szinten mérettették meg magukat, addig az arányokat tekintve idén sem választották sokkal többen a magasabb követelményeket jelentő típust. A 2008-as év május-júniusi időszakában matematikából érettségit tevő mintegy 66 395 vizsgázónak tehát csupán körülbelül két és fél százaléka vállalkozott az emelt szintű vizsgára. Az alacsony arány ugyan kevéssel, de emelkedett idén a jelenlegi, 2009. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban, hiszen idén 92 817-en választották a középszintű érettségi vizsgát, amely mellett csupán 2531 fő vállalta, hogy emelt szinten méretteti meg magát. Ez utóbbi a matematika tárgyból érettségire jelentkezők mindössze 2,6 százalékát jelenti. Az emelkedés tehát semmiképpen nem nevezhető számottevőnek, a vélekedést pedig csak erősíti, hogy például a mérnök-informatikus képzésekre 592 fővel emelkedett a jelentkezők száma a tavalyi értékekhez képest, mellyel a képzés az egy évvel ezelőtti 4. helyről a dobogó alsó fokára lépett elő.

A matematika középszintű érettségi vizsga feladatlapjáról egy középiskolás diákkal beszélgettünk. "Sajnos nem minden, az érettségi vizsgán szereplő feladattípust gyakoroltunk be a tanórák keretein belül, így a megoldások listája hiányos lett" - mondta el Takács Dorina, a székesfehérvári Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola diákja, aki szintén a középszint mellett döntött. Az idő viszont elegendőnek tűnt. A nehézséget sokkal inkább az jelentette, hogy a 17 darab feladat mennyiségben bizonyult soknak, tehát gyorsan és hatékonyan kellett az egyik megoldást követően a következő feladatra koncentrálni és azt érdemben teljesíteni - folytatta a diáklány. Helyes változtatásnak tekinti ugyanakkor Dorina, hogy elméleti kérdéseket nem tesznek fel a vizsgán, úgy véli: "az elméleti tudás gyakorlati ismerete az, amely szükséges lehet a későbbiekben, és az a fontos, hogy a megtanult alapokat valóban hasznosítani tudjuk-e az egyes feladatok során."

A matematika vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg 45 perc alatt, mely idén 12 feladatot tartalmazott. A II. feladatlap megoldására 135 percnyi idő jut, ennek második részében pedig maga a diák is választhat, hogy a felkínált három feladatból mely kettőt kívánja megoldani. Az emelt szintű matematika írásbeli vizsga 240 percig tart, és szintén két részből áll.
Az írásbeli érettségi során szabadon használható a függvénytáblázat, illetve a vizsgázó gondoskodik a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépről, körzőről, vonalzóról, szögmérőről.