A jelentkezéshez a kitöltött intézményi saját jelentkezési lapot, rövid önéletrajzot, 2 db igazolványképet, érettségi  bizonyítvány másolatot, nyelvvizsga bizonyítvány másolatot és az Intézmény által adott csekk befizetését igazoló szelvényt kell beküldeni.  Az eredeti érettségi- és nyelvvizsga bizonyítványt a felvételi elbeszélgetésen kell bemutatni. Az intézményi jelentkezési lap az Egyetem honlapjáról (www.rabbi.hu) tölthető le. Jelentkezési határidő: 2010. március 31.

A felekezeti szociális munkás alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szociális munka ellátására, vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely segíti, javítja, illetve helyreállítja az egyének, csoportok, és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul a szükséges komplex feltételek megvalósításához. A szak képesítési követelményei tartalmazzák az általános szociális munkás alapképzési szak követelményeit is.

A judaisztika alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a judaisztikának, mint a zsidó műveltséggel, gondolkodásmóddal, vallással, történelemmel, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó tudományágnak avatott művelőivé válnak; valamint a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó ás alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai- és a modern héber nyelvben. A hallgatóknak lehetőségük van a tanári pályára felkészítő pedagógiai-pszichológiai modul elvégzésére is a szabadon választható órák keretében. A judaisztika alapképzési szakon sikerrel végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek zsidó művelődéstörténet, hebraisztika, vallástörténet, vallástudomány  vagy valamely tanári mesterképzési szakon, azt követően pedig a doktori képzésben (PhD) való részvételhez. Tanulmányaik sikeres befejezése és a záróvizsga után a hallgatók judaisztika alapszakos judaista (basic degree in Judaic Studies) oklevelet kapnak.

A rabbihelyettes alapképzési szak célja olyan rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek) képzése, akik tanulmányaik során megismerik a zsidó vallás hitbéli és tudományos rendszerét, idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek, azon kommunikálni képesek. Gyakorlati képzésük során felkészülnek a rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi) praxisra, amely - egyedi helyzetéből adódóan - magában foglalja a hitszónoki, karitatív, vallásoktatói és a zsinagógai liturgiához köthető feladatokat, melyeket határon innen és határon túl egyaránt elláthatnak. A szakra csak zsidó vallású férfiakat vesznek fel. Az oklevél sikeres megszerzése után a végzettek az Egyetem rabbi, illetve zsidó művelődéstörténet mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A rabbi egységes, osztatlan képzésre csak zsidó vallású férfiakat vesznek fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat. Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után közösségük vezetőjeként működhetnek.

Az egyházi/felekezeti közösségszervező alapképzés célja olyan szakemberek képzése, akik a budapesti és a vidéki zsidó közösségek megfelelő kompetenciákkal rendelkező vezetői lehetnek, de megszerzett ismereteiket, képességeiket alkalmazhatják bármilyen közösség (civil, alapítványi, egyéb) vezetésében. Tanulmányaik során a hallgatók a zsidó vallás alapjainak megismerésén kívül alapvető pszichológiai-, szociológiai-, jogi-, gazdasági-, vezetési- és pénzügyi ismeretekre tehetnek szert. A szakot megfelelő eredménnyel elvégzettek az Egyetem zsidó művelődéstörténet, valamint bármely más egyetem illeszkedő mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A zsidó liturgika alapképzési szakon jelentkezési feltétel a zsidó vallás gyakorlatának legalább alapfokú ismerete. A szak a zsidó valláskultúrában jártas férfiakat és nőket képez. A szakon végzett, megfelelő zenei adottságokkal rendelkező zsidó férfiak továbbtanulhatnak a kántorhelyettes, majd a kántor szakirányú továbbképző szakon.

A rabbi mesterképzési szakra csak akkreditált zsidó hitéleti szakon végzett zsidó vallású férfiakat vesznek fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat. Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után közösségük vezetőjeként működhetnek.

A zsidó művelődéstörténet mesterképzési szak mesterfokozatot ad a következő tárgykörökben: zsidó történelem, -vallástörténet, -filozófia, -irodalomtörténet, a zsidó alkotók a művészetben stb. Jelentkezhetnek az Egyetem bármely szakán, valamint más egyetemek és főiskolák bölcsészet-, társadalom-, valamint vallástudományi szakjain végzettek.

Judaisztika alapképzési szakon:
Többletpontok: emelt szintű, eredményes érettségi vizsgáért tantárgyanként 40 többletpontot; B2 (vagy középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 35 többletpontot; C1 (vagy felsőfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 50 többletpontot kap a felvételiző.
Felvételi minimum: csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsga jogcímén adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot.
Pontszámítás: A judaisztika vagy történelem közül a leginkább kedvező érettségi tárgy vizsgaeredménye százalékos teljesítményének négyszereséből számítjuk a pontokat. A pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredmény négyszeresével. A 2005 előtt érettségizetteknél a tantárgyi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek. Az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítményeknek felelnek meg:
jeles (5) = 100%,
jó (4) = 79%,
közepes (3) = 59%,
elégséges (2) = 39%.

Pontszámítás

rabbi (nappali képzés) és zsidó művelődéstörténet (esti képzés) szakokon

Felvételi pontok:

- motivációs beszélgetés és szakmai ismeretek: 50 pont

Többletpontok:

Maximum 50 többletpont adható

- Előnyben részesítési maximális pont: 5 pont

- fogyatékosság: 2 pont

- gyermekgondozás: 1 pont

- halmozottan hátrányos helyzet: 2 pont

- hátrányos helyzet: 1 pont

- alapoklevélen felüli nyelvvizsga: 5 pont

- oklevél minősítése: 40 pont

- OTDK: 5 pont

A Felvételi Bizottság az elbeszélgetések során a jelentkezők felkészültségét vizsgálja.

Az alkalmassági és saját vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlen az Intézménytől kérhető.