Jelentkezési és felvételi tendenciák az elmúlt 10 év tükrében

Első alkalommal rendezte meg az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Igazgatósága a Jelentkezési és felvételi tendenciák a felsőoktatásban című kutatásához kapcsolódó műhelykonferenciáját június 16-án, Budapesten. Az eseményen az elmúlt 10 év folyamatait, statisztikáit tekintették át az előadók, illetve megpróbáltak ezen tendenciák mögé nézni. Az utóbbi években nagy ingadozások voltak a felvételi számokban, amit gyakran tévesen egy-egy okra vezettek vissza a szakemberek. A kutatási program egyik legfontosabb eredménye, hogy rámutatott: több, egymással összefüggő, és egyenként is jelentős hatást gyakorló tényező befolyásolta ezeket a változásokat.

Június 16-án, a fővárosi Károlyi-Csekonics Rezidencián első alkalommal megrendezett műhelykonferencia nagy szakmai érdeklődés mellett zajlott. Horváth Tamás, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási igazgatója bevezetőjében az esemény előzményeit és célját felvázolva beszélt a több mint tíz éve zajló kutatások történetéről, így ismertette a jelentkezők, a hallgatók és a végzettek körét érintő felmérések forrásait. Mint mondta: nem az a cél, hogy egy-egy intézmény jellegzetességeit emeljék ki, hanem országos és reprezentatív felmérések készítésére törekednek. A felsőoktatási igazgató beszédében hangsúlyozta az adatok, kutatások hasznosításának és a nyilvánossággal való megismertetésének fontosságát. Szerinte az ágazati és intézményi döntések megalapozásában is fontos szerepet játszhatnak ugyanis ezek a vizsgálatok, és az adatok megismertetésével a felsőoktatás színvonalának javításához kívánnak hozzájárulni.

Fábri István, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon 2000-2010. között című előadásában felhívta figyelmet arra, hogy a felvételi számokat nagy hullámzás jellemezte az elmúlt tíz évben, ezek a folyamatok ugyanakkor nem magyarázhatók meg egy okkal, hanem több tényező hatott rájuk. Prezentációjában ezeket a jelenségeket igyekezett vázlatosan feltárni a szakember, betekintést nyújtva a folyamatok mögé. Három fő periódusról beszélt, megemlítve a 2000-2004-ig tartó időszakot, amelyet a felsőoktatási expanzió jellemzett. Ezt meredek esés követte, amely 2008-ban érte el mélypontját (97 ezer jelentkező), és 2009-től ismét a jelentkezői szám emelkedése figyelhető meg. Fábri István előadásában röviden utalt azokra a tényezőkre - köztük a demográfiai folyamatokat, a közoktatási rendszer strukturális változásait, a felvételi feltételrendszerének-felvételi eljárás változásait, a felsőoktatási képzési szerkezet változásait, a felsőoktatási intézményhálózat területi struktúráját, a foglalkoztatási szerkezet és munkaerő-piaci folyamatokat, a foglalkozások társadalmi presztízsét, a szociális meghatározottságokat és kulturális tőkét, a nemzetközi mobilitást, valamint az egyetemek, főiskolák presztízse -, amelyek meghatározzák a továbbtanulási tendenciákat.

A képzési szerkezet és a felvételi eljárás változását Nyerges Andrea, a Felsőoktatási Igazgatóság munkatársa mutatta be a szakmai érdeklődőknek, kitért a felvételi követelmények témakörén belül a vizsgatárgyak, a bekerülés követelmények, valamint a pontszámítás elemzésére. A Bódi Emesével és Gellai Beátával közösen végzett vizsgálat hipotézise szerint a felvételi eljárás szabályainak változása hatással lehetett a jelentkezői szám alakulására, illetve a jelentkezők felvételi stratégiájára. Előadásában az új jelentkezési rendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy az új típusú érettségi miatt az intézmények kevésbé vannak hatással arra, hogy kiket vesznek fel, részükről ugyanakkor jogos igény, hogy a felvételizők tudásáról pontosabb képet kapjanak. Hozzátette azonban, hogy a mesterképzéssel ez a lehetőség visszakerült az intézményekhez.

A műhelykonferencia első részének utolsó prezentációját Imre Anna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa tartotta a középiskolai szerkezetváltás és továbbtanulás kapcsolatáról. Arról beszélt, hogy 1990 és 2008 között erőteljesen csökkent a középfokú oktatásba belépők száma, a legnagyobb változások a 2000-es évek elejéig lezajlottak, azóta pedig stagnálás figyelhető meg ezen a téren. Emellett arra is rámutatott, hogy a demográfiai csökkenést kompenzálta a középiskolában maradók növekvő száma. Az érettségit követően egyre többen döntenek úgy, hogy középszinten folytatják tanulmányaikat, például azért, hogy szakmát szerezzenek. Az érettségizettek számának alakulásával kapcsolatban Imre Anna megjegyezte: folyamatos emelkedés után 2005-ben érte el csúcspontját. Kozák Kökény (KSH) elemzésire is hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkező években a demográfiai csökkenés az érettségizők számának visszaesésében is érezteti majd hatását.