Egy hely, ahol szó volt róla – DPR Szakmai Klub II.

Mint Horváth Tamás (Educatio) bevezetőjében kifejtette az intézmények a pályakövetést gyakran egy szociológiai vizsgálatként fogják fel, pedig ez nem csupán egy kutatás, sokkal több annál. A diplomás pályakövetés több pillérre épül, a kutatási rész csak egy ezekből, emellett informatikai, szervezeti, minőségirányítási és kommunikációs lehetőségek is bőven akadnak benne.

Dr. Koncsos Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola főtitkára a pályakövetés gyakorlati kérdéseire hívta fel a figyelmet. Egerben az intézményfejlesztési terv kialakítása kapcsán kezdtek először pályakövetéssel foglalkozni. Önértékeléseket végeztek, mérték a partneri elégedettséget, így a személyes tapasztalatok számszerű tényekké váltak. Ezután megszervezték az intézmény minőségirányítási rendszerét. A pályakövetés törvényi kötelezettségét nem külső kényszerként élték meg, hiszen hasonló vizsgálatokat már korábban is végzetek, az előírás inkább ösztönzőleg hatott a munkájukra. Mint azt Koncsos Ferenc hangsúlyozta, a pályakövetés lényege az adatok felhasználhatóságában rejlik, azaz, hogy mire fordítjuk, mihez kezdünk a kapott információkkal.

A beszélgetést Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, a Kodolányi János Főiskola tudományos rektorhelyettese folytatta, aki összefoglalta, náluk milyen változások zajlottak le az elmúlt 5-10 évben. A felsőoktatás eltömegesedése mellett a kreditrendszer 2000-es bevezetése után megváltozott a korábbi mintaterven alapuló oktatási rend. Összehasonlító vizsgálatokat végeztek a hallgatók viselkedéséről és felfedezték az ún. „kapunyitási pánik" jelenséget, ami annyit jelent, hogy a hallgatók a hirtelen kapott szabadság miatt nem igazán tudtak nagy távlatokban gondolkodni, nem látták át, hogy a felvett tárgyak, hogyan épülnek majd be az egyéni képzésükbe.
Mint elmondta, számos alkalommal felmérték a közép-dunántúli régió cégeinek szükségleteit is, majd igyekeztek a képzéseiket ezekhez az igényekhez formálni. Az első pályakövetési eredményeket 2008-ban használták fel a szociális munkás szak kialakításánál.

Dr. Koczor Zoltán, a Budapesti Műszaki Főiskola Minőségirányítási Tanácsának elnöke elmondta, az nagyon jó, hogy a diplomás pályakövetés átfogó, országos információgyűjtésre lesz majd alkalmas, de néhány gyakorlati problémával azért számolni kell. Az egyik a válaszadói hajlandóság, ami mind mennyiségi, mind minőségi kérdés. A másik sarkalatos pont, hogy az adatokat, hogyan, milyen módszerrel dolgozzák fel. Továbbá az is kérdéses, hogy maguk az intézmények mire használják a kapott információkat, a vezetőség és az oktatók hajlandóak lesznek-e figyelembe venni a pályakövetés eredményeit.

Dr. Setényi János, az Expanzió Kft. ügyvezetője is hasonló véleményen volt. Mint mondta: „rendszert építünk, mielőtt tudnánk mit is akarunk tudni", azaz nincs még teljesen tisztázva, mit is várnak az intézmények a pályakövetéstől. A DPR előnye, hogy általa a munkaadói oldal véleményét is kikérhetjük az elhelyezkedési esélyekről, de magához a képzés minőségének javításához Setényi szerint nem feltétlenül van szükség a pályakövetésre. Felvetését egy amerikai példával indokolta, ahol is a Facebook nevő közösségi oldal lehetőségeit kihasználva keresik fel a volt hallgatóikat. Ez az úgynevezett social networking. Azonban hangsúlyozta, maguk az adatok még nem információk. Csak akkor válnak használható információvá, ha értelmes környezetbe helyezik őket.