Bologna boncasztalon – Barakonyi könyvbemutató a Közgázon

Bologna "Hungaricum" - Diagnózis és terápia a címe Barakonyi Károly új könyvének, mely a napokban jelent meg az Új Mandátum kiadó gondozásában, s melyet 2009. december 11-én mutattak be a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Szabó Tibor és Schwarz Kitti egy-egy fejezettel, Marton Melinda egy részfejezettel vett részt a kötet megírásában. A könyvben a szerzők alapvetően olyan kérdésekre keresik és adják meg a (többnyire nemleges) választ, hogy teljesültek-e a bolognai folyamat célkitűzései, versenyképesebb, jobb minőségű lett-e a magyar felsőoktatás. Barakonyi Károly nem is titkolta: nem akadémiai disszertációnak szánta művét, lázító röpiratot írt, ébresztőt akart fújni.

Mészáros Tamás rektor (BCE), a könyv lektora, köszöntőjében kiemelte: a szerző azok közé tartozik, akik mindig is támogatták a bolognai folyamatot. S bár sok professzor még ma is ellenzi azt, az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) a hallgatók, Magyarország és Európa érdeke. A bolognai célok hazai bevezetésekor azonban sokat hibáztunk - ismerte el.

A mintegy 30-40 érdeklődő a rektor köszöntője után négy felkért hozzászóló véleményével ismerkedhetett meg.

Andor Györgyben (BME) a könyv olvasása kapcsán elsősorban az a kérdés merült fel, hogy ha újra kezdhetnénk, vajon jobban csinálnánk-e, vagy egy ilyen bonyolult közösségi döntési mechanizmus ugyanezt a csökevényes átalakulást eredményezné. A megoldást illetően azért sem optimista, mert szerinte az adott rendszer kritikájáig mindenki eljut, de senki nem tudja konkrétan megmondani, mi kellene helyette.

A máig meglévő, sőt erősödő sokszínűség az EFT országaiban nem a bolognai célok kijátszásából, hanem azoknak a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével történő implementációjából ered - vélekedett Hrubos Ildikó (BCE), aki szerint egyfajta összehangolt differenciálódásnak lehetünk szemtanúi. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az átalakulási folyamat megkerülhetetlen főszereplői az egyetemek - emlékeztetett.

Máthé Gábor (BCE) szerint mai problémáink gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza. A szerzőhöz hasonlóan Máthé a legfontosabb gondnak a rendszerszemlélet, a stratégia hiányát tartja: így a bolognai reformok is csak egzisztenciális kérdésekké degradálódtak.

Bologna a magyar felsőoktatás meglévő problémáira mutatott rá - vélekedett Veres Pál (OKM). S bár már hazánkban is van egy mag, akik ismerik, értik és támogatják a bolognai folyamatot, az alsóbb szinteken óriási az ismerethiány. Ez gond, mert így ők az egészet felülről jött reformként élik meg, s ilyenkor az első reakció mindig az ellenállás.

A rendezvényt lezáró vita keretében a bolognai folyamat hazai megvalósításával kapcsolatban az intézmények és az oktatók a másra át nem hárítható felelőssége ("szembe kell néznünk magunkkal"), az intézményi autonómia kérdései ("az egyetem a társadalomé"), az intézményi és a fenntartói irányítás problémái, és persze a felsőoktatási stratégia hiánya került terítékre. A Leuveni Nyilatkozat megmutatta, hogy Európa már túl van a mi problémáinkon - szögezte le a vitában egy hozzászóló. De - ahogy Palásti Kovács Béla, a Nemzeti Bologna Bizottság tagja fogalmazott - talán e könyv ismét aktivizálja majd a jobbítani akarókat.

Csekei László