2011/III. szám - Regionalitás a felsőoktatásban

A tudomány egyetemessége, az universitas eszméje és az intézmények földhözkötött lokalitása között feszülhet ellentét. Túlzott dologiasságnak tűnhet, ha a felsőoktatási intézmények helyi adófizetésben, a kereskedelmi forgalomban játszott szerepét állítjuk előtérbe, ahelyett, hogy azok időtől és tértől függetleníthető kulturális, tudományos eredményeit tennénk mérlegre. De éppen itt a kérdés: elérheti-e egy felsőoktatási intézmény, hogy függetlenítse magát a közvetlen környezetétől?

Leginkább a tudomány művelésében lehet erre képes, ha fel tudja mutatni az egymást serkentő kutatók kritikus tömegét. A finanszírozásban is független lehet, ha döntő mértékben a lokalitáshoz nem kötődő forrásokra támaszkodik. Kulturális mintáiban, emberi vagy hétköznapinak nevezhető viszonyaiban biztosan nem szakadhat ki környezetéből, hiszen a campushoz tartozik a szomszéd utca, a város kulturális élete, a régió munkaerőpiaca is. Ebben a komplex kölcsönviszonyban fontos kapocs a hallgató maga, akinek jelentkezésén az intézmények finanszírozása - akár normatív, akár önköltséges formában - jelentős mértékben múlik, és akinek a jövője sok esetben a szűkebb környezetben kínált esélyek által meghatározott.

Jelen számunk fókuszban álló tanulmányai éppúgy behatóan vizsgálják a regionális különbségeket, mint egy-egy intézmény kapcsolatát közvetlen környezetével. A jelentkezési, felvételi és diplomás munkavállalási adatok alapján, de a gazdasági hatás ezeken túlmutató elemzésén keresztül is, láthatjuk az intézmények sajátos térbeli meghatározottságát és hatásukat a szűkebb környezetükre. A magyarországi helyzetre igazított, tudományos igényességgel megfogalmazott modellek általában is például szolgálhatnak a hazai felsőoktatás-kutatás számára. Ezért is hiszünk a szerzőknek, amikor az egyes intézmények eltérő rekrutációs vonzerejét vagy a fiatal generációk régióban való megtartásának képességét elemzik, illetve körképet adnak a különböző intézmények regionális vonzerejéről az egyes népszerű szakterületeken, idősoros összehasonlításban.

A műhelytanulmányaink között a jelentkezői döntés hátterét, megalapozottságát elemezve láthatjuk, miként árnyalják a regionális meghatározottságok egy adott szakterület népszerűségét, a hallgatói aspirációkat és a diplomás karriert. Messzebbre vezet elemző tanulmányunk, mely a nemi különbségeket és esélyeket a női és férfi hallgatókat vonzó szakok bontásában mutatja be a felsőfokú tanulmányok társadalmi hátterének vizsgálata során. Másik írásunkban pedig a jelentkezők pszichológiai vizsgálóeljárással megragadható jellemzői általánosságban világítják meg a felvételi döntés hátterét, a felsőoktatásba készülők motivációit és az elvárások horizontját.

Kiss Paszkál
főszerkesztő