Felsőoktatás és társadalom

INTERJÚ

VERSENY, RUGALMASSÁG, ÁTJÁRHATÓSÁG
Beszélgetés Szelényi Ivánnal az amerikai egyetemi világról és az európai bologna-reformról

FÓKUSZBAN

FELSŐOKTATÁS A MÉDIÁBAN
"Amikor bármilyen - a nyilvánosságot érdeklő és érintő - kérdés körül vita bontakozik ki a médiában, a felek közötti értelmes párbeszédhez legalább egyfajta közös nyelvre, a vita fogalmi és tárgyi kereteinek többé-kevésbé általánosan elfogadott rögzítésére van szükség - e nélkül a sajtóban megjelenő vélemények inkább csak politikai üzengetések, egyéni ambíciók kifejeződései vagy virágnyelven megfogalmazott (s emiatt nehezen értékelhető) állásfoglalások. Vajon mennyire felelt meg ezeknek az elvárásoknak a hazai Bologna-vita? - elemzésünk erre keresi a választ két országos napilap és két hetilap 2005 és 2007 szeptembere között megjelent cikkeinek feldolgozásával. Azért ezen időszak írásait tettük vizsgálatunk tárgyává, mert ekkor foglalkoztak a legintenzívebben a kérdéssel az újságok."
KURKÓ Noémi

A BOLOGNAI FOLYAMAT SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA
"Mindent átsző és minden átszövi. A szociális dimenzió egyszerre alapja és egyik oszlopa az épülő bolognai háznak. A téma jelentősége Bolognától Londonig nőttön nőtt. E tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a felsőoktatás szociális dimenziójának helyét a bolognai folyamatban, részletesen kitérve a BFUG 2005-2007 között működött munkacsoportjának tevékenységére, és áttekintést adjon a 2007-2009-es időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi feladatokról, eseményekről. Ez az áttekintés két okból is aktuális. Az egyik, hogy Magyarország 2008 novemberében hivatalos Bologna-szemináriumot rendez e témában, másrészt pedig a hazai oktatási szakembereknek 2008 folyamán nemzeti stratégiát és cselekvési tervet is kell készíteniük a felsőoktatás szociális dimenziójával kapcsolatosan."
CSEKEI László

FALUSIAK (ÉS NEM FALUSIAK) A FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIK KEZDETÉN
"A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi adatok alapján. Bár nem alkotnak homogén társadalmi réteget, mégis valószínű, hogy a továbbtanulásukat alapvetően befolyásolja a lakóhelyük, mely földrajzi és társadalmi értelemben is távol esik a felsőoktatási intézményektől. Az eredmények alapján a felvételi nem jelent plusz akadályt a községekben élők továbbtanulásában, azonban nem is segíti őket lényegesen az érettségiig kialakult jelentős hátrány ledolgozásában. A karrierépítésükre (szak- és intézményválasztásukra) jellemző, hogy a vidéki és állami képzést részesítik előnyben, melynek során számot vetnek bejutási esélyükkel, még ha bizonyos "sikerszakoknál" (például gazdaságtudományi terület) mutatkozik is feszültség a jelentkezési és a felvételi arányok között. Ezzel párhuzamosan a humán (például orvosi, jogász, pszichológus, művészi) pályákat is kevésbé, míg a műszaki, agrár és pedagógus szakterületet inkább választották 2007-ben a falusi fiatalok."
KISS Paszkál

VÁLTOZÓ REGIONÁLIS SZEREPBEN A FELSŐOKTATÁS
Beszélgetés Balázs Évával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oktatáskutatójával és Csatári Bálinttal, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének kutatójával.
"Milyen szerepet tölthet be a felsőoktatás a regionális fejlődésben? Milyen előzményekre vezethető vissza a felsőoktatás és a régiók kapcsolata? Mik a problémák? Milyen fejlesztéspolitikai irányok vannak ma hazánkban? E kérdésekre is választ ad a következő beszélgetés, amelyben egy oktatáskutató és egy regionális kutató véleményével, illetve megbízható adatok segítségével szeretnénk a témát közelebb hozni és további, szélesebb körű párbeszédet kezdeményezni."
Szerkesztette: KASZA Georgina

A REGIONÁLIS SZEREPVÁLLALÁS HAJTÓERŐI
"Az alábbiakban azt a kérdést járjuk körbe, hogy a felsőoktatási intézmények miért vállalnak szerepet azon városok és régiók fejlesztésében, melyekben működnek, és miért igyekeznek ezek a közösségek a felsőoktatást gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésük érdekében mozgósítani. Bemutatjuk a területfejlesztési politika és a felsőoktatási politika azon változásait, melyek hatására nagyobb figyelmet kapott a felsőoktatás és a régió közötti kölcsönhatás. Végül pedig olyan fogalmi keretet kínálunk, melyben megfogalmazható a felsőoktatási intézmények és a régiók érdekeinek szintézise a globalizálódó tudásgazdaság kontextusában."
Drivers for Regional Engagement. Chapter 2. (2007). In Higher Education and Regions. Globally competitive, locally engaged (29-43. p.) Paris, OECD.

MŰHELY

MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK, MUNKÁLTATÓI ELVÁRÁSOK ÉS A DIPLOMÁSOK
A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci elhelyezkedésének néhány kérdéséről
"A felsőoktatás bővülése, a végzett diplomások számának emelkedése a foglalkoztatási struktúra fokozatos átalakulásához vezet. Az átalakulási folyamatok elemzése, hipotézisek és előrejelzések megfogalmazása központi feladattá vált a témával foglalkozó kutatók számára. A legfőbb kérdések: mekkora a diplomás munkanélküliség mértéke, milyen a pályakezdők elhelyezkedési esélye, mik a munkáltatói oldal igényei, elvárásai, ebből milyen következtetéseket kell levonnia a felsőoktatási szektornak, illetve általában, milyen a diplomás munkavállalók munkaerő-piaci helyzete, mit jelent a diploma a munkaerőpiacon."
KISS László

VENDÉGOLDAL

AZ ÜZLETI SZEKTOR DIPLOMÁS PÁLYAKEZDŐK IRÁNTI KERESLETE 2007-BEN
"A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2007-ben végzett kutatásában a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának jelenlegi és várható helyzetét vizsgálta 1000 magyarországi cég megkérdezése alapján. A vizsgálat eredménye szerint a vállalkozások és szakértők előrejelzései alapján összességében a kereslet erősödése várható a diplomás pályakezdők munkaerőpiacán; legkeresettebbek a mérnöki végzettséggel rendelkezők lesznek. Az egyetemek és főiskolák megítélésében erőteljes differenciálódás figyelhető meg, azaz a munkáltatók bizonyos felsőoktatási intézményeket, diplomákat előnyben részesítenek másokkal szemben. A cégek egyre határozottabban fogalmazzák meg a pályakezdőkkel kapcsolatos elvárásaikat is."
SELMECZY Iván - TÓTH István János