Bologna után szabadon...

A bolognai reform az évszázad esélye lehet a magyar felsőoktatásban, de tekinthető egy újabb értelmetlen külső kényszernek is. Markáns és megalapozott vélemények közvetítésével és számos adattal szeretnénk a változásokkal kapcsolatos vitát szélesebbre nyitni és tárgyszerű szempontokkal alátámasztani.

Az összeállításunkban Barakonyi Károly és Csirik János segít bemutatni a nemzetközi helyzetet és a magyar válaszokat. Emellett felvillantunk a gazdaságtudományi (Mészáros Tamás és Láczay Magdolna) és a pedagógusi-tanárképzési (Galambos Gábor és Hunyady György) területek tapasztalataiból is. Az interjúk és a kapcsolódó szakértői elemzések, adatok rövidített, változata egységes szerkesztésben olvasható lesz a Felsőoktatás MŰHELY című folyóirat októberben megjelenő első számának témavezető cikkében (Bologna után szabadon - Új pályán az európai felsőoktatás). Az interjúk részletes formában is terjedelmükben elérhetők ezen az oldalon az érdeklődők számára.

Interjúalanyaink véleménye és az elemzések is azt mutatják, hogy szükség van a gyakorlatban megvalósult változások nyomon követésére és visszacsatolásra. Erre európai szinten esélyt ad a bolognai folyamat menedzselése, hiszen ez számos lépcsőben zajlik, folyamatos önellenőrzéssel és az új hangsúlyoknak is teret adó korrekciókkal. Ezt a gyakorlatot jó volna itt Magyarországon is átvenni.

Fontos körülmény, hogy erős jogosítványok híján az európai változtatás, mint sok más területen, itt is csak egymás meggyőzésén keresztül történhet. Kérdés, hogy ez nálunk kicsiben a süketek párbeszéde lesz-e, a reformlendületbe jött döntéshozók lesöprik-e a kutatók és az érintettek megfontolásait, a felsőoktatási polgárok bezárkóznak-e a saját intézményük falai közé, vagy igazi párbeszéd alakul ki, ami új formákat és tartalmakat alakít. A felsőoktatás tömegesedése, a munkaerő-piaci igények átalakulása, a világ nagy régiói közötti verseny és ezekkel együtt a felsőoktatás társadalmi funkciójának megváltozása a bolognai reformoktól függetlenül is alkalmazkodást kíván, ezért is érdemes a reformokat szélesebb körben elemezni és az ebből fakadó következtetések levonása után cselekedni.

Interjúpartnereink voltak: Dr. Barakonyi Károly ,, Pécsi Tudományegyetem, tanszékvezető; Dr. Csirik János , Szegedi Tudományegyetem; Dr. Galambos Gábor , Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, kari főigazgató; Dr. Hunyady György , Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, dékán; Dr. Láczay Magdolna , Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar, főigazgató; Dr. Mészáros Tamás , Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektor.

Szakértőink voltak: Dr. Hrubos Ildikó , Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) oktatási rektorhelyettes, felsőoktatás kutató; Derényi András , Országos Kredittanács Irodája OKTI, igazgató, felsőoktatási szakértő.

Az interjúkat készítették: Bőhm Júlia, Fábri István, Horváth Tamás és Kasza Georgina szociológusok, Kiss Paszkál PhD, szociálpszichológus.
A folyóiratban megjelenő összeállítást szerkesztette: Kiss Paszkál PhD, szociálpszichológus.

A Felsőoktatási Műhely megvásárolható, előfizethető honlapunkon.