Az Európai Felsőoktatási Térségről

Interjú Csirik Jánossal, egységes európai felsőoktatásról, mobilitásról, versenyképességről.

- A bolognai folyamat dokumentumaiban gyakran szó esik az Európai Felsőoktatási Térségről. Miben jelenik ez meg ma, milyen lesz a jövőben?

- Az első lépés a Bolognai Nyilatkozat volt, amit 1999-ben harmincegynéhány ország oktatási minisztere vagy felhatalmazottja írt alá - többek között Magyarország is - amiben elhatározták, hogy egy egységesebb európai felsőoktatási rendszer kialakítására tesznek lépéseket. Abban a nyilatkozatban és minden azt követő nyilatkozatban is közös az, hogy az intézményi és nemzeti autonómia tiszteletben tartásával próbálnak meg egységesebb szemléletű európai felsőoktatást kialakítani. Ez az Európai Felsőoktatási Térség. Bolognában, majd utána a kétévenként tartott miniszteri találkozókon megfogalmaztak konkrét célkitűzéseket is, arra vonatkozóan, hogy mit értenek egy egységesebb európai felsőoktatáson.

- A bolognai folyamattal együtt is, mi az európai felsőoktatás megragadható sajátossága, mondjuk szembeállítva az amerikaival, távol-keletivel?

- Az európai felsőoktatás szerkezete korábban nem volt egységes. Az Európai Unióban létrejöttek azonban olyan általános struktúrák (pl. a határok átjárhatósága, a munkaerőpiac felszabadítása), amelyek sok különböző területen indítottak be egységesedést. Ha a munkaerőpiac felszabadul és szabadon lehet más országokban munkát vállalni, akkor felmerül a végzettségek összehasonlíthatóságának kérdése is, mit hogyan lehet elismertetni. Szembetalálkozunk azzal az igénnyel, hogy az európai diplomák bizonyos értelemben egységesek legyenek. Korábban minden országnak volt egy sajátos (nemzeti) felsőoktatási rendszere. Magyarországon és számos más országban duális rendszer volt, de szép számmal voltak olyan országok, ahol már az amerikai rendszer volt. Európának nem volt olyan értelemben egységes felsőoktatási rendszere, mint amilyen például az Egyesült Államokban van. A Bolognai Nyilatkozat éppen azt szolgálja, hogy egy ilyen egységesebb rendszer felé induljon el Európa.

- Milyen lesz ez az egységes rendszer mondjuk 2010-ben vagy 2015-ben? Hogy képzeljük el nagyobb távlatban a változásokat?

- A Bolognai Nyilatkozatot eddig 46 ország írta alá, nem csupán a 27 EU-tagállam. Ez 2010-ről beszél, mint céldátumról, amikor az egységes rendszer alappilléreinek ki kell alakulnia. Úgy gondolom, hogy ezek az alappillérek 2010-re ténylegesen ki fognak alakulni. Időben megvalósul Európában, hogy a duális rendszert feladva egy eredetileg 2 ciklusú, de később 3-ra bővített képzési rendszer lesz. Ki fog alakulni a diplomák elismerésének formális eszközrendszere. Ki fog alakulni egy európai képesítési keretrendszernek nevezett konstrukció, amely azt tűzi ki célul, hogy az általános iskoláktól kezdve az egyetemig bezárólag az egyes diplomák tartalmának legfontosabb elvi kérdései európai szinten egységesebbek legyenek. Most Londonban egy regiszter létrehozásával zárult le az a munka, amelynek során kialakult a minőségbiztosítással kapcsolatos alaprendszer, megszülettek azok az ajánlások, melyek szerint az egész felsőoktatási rendszer minőségbiztosítása alakulni fog. Az alapvető célkitűzések meg fognak valósulni, ha különböző mértékben is. Például a mobilitási programok a hallgatók és az oktatók fokozottabb, országok közötti mozgását célozták meg, de minden jelentés arról szól, hogy ez még nem megfelelő mértékű, tehát tovább kell fejleszteni. Mindezek alapján én azt gondolom, hogy az alapkonstrukciók létre fognak jönni.

- Az Európai Uniónak milyen eszközei vannak ennek az egységesülésnek a létrehozására, elősegítésére? Mennyiben élhet szabályozási eszközökkel vagy ösztönzőkkel?

- Az Európai Uniónak viszonylag korlátozott eszközrendszere van. A hallgatói támogatásoknál egyértelmű, hogy a bolognai folyamatban résztvevő EU-s tagországok mobilitását az Erasmusszal és egyéb célprogramokkal támogatni tudja, ami kézzel fogható ösztönzés. Az Európai Unió másik eszközrendszere az az irányítási mechanizmus, ami ajánlások révén valósul meg. Más területekhez hasonlóan, a felsőoktatásban is kényes kérdés, hogy hogyan, mit szabályozzon központi szinten az EU és mit az egyes tagországok. Ezen a területen lényeges lépés például, hogy idén az Unió elfogadja az európai képesítési keretrendszernek nevezett konstrukciót, ami a diplomák összehasonlíthatóságának nemzeti szabályozásához javasol közös alapelveket.

- Kiterjed az Erasmus a bolognai folyamatban résztvevő összes országra?

- Ilyen törekvések folyamatosan vannak, de másképp hívják őket. Mi az uniós tagságunk előtt a Tempus programban vehettünk részt, ez a Tempus-konstrukció megmaradt a mostani csatlakozók számára is. A kiegészítő diákcsereprogramok jelentős része kifejezetten az Európai Felsőoktatási Térségre szabott.

- A bolognai rendszer itthoni bevezetésének van sajátos vonása? Nagyobb hangsúly esik-e egyes célokra, hogyan sikerült a változások ütemét felvenni?

- A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok abból indultak ki, hogy autonóm intézmények vannak, sajátos nemzeti szabályozás, és ezen belül próbáltak meg egységesítésre törekedni. Természetesen minden ország rendszere sajátosan fog ezért alakulni. Nincsenek merev előírások, ezért minden országban kicsit másképpen alakul a dolog. Valószínűleg Magyarországon egy kicsivel több kompromisszum köttetett, mint az országok többségében.

- Hol lenne leginkább szükség korrekcióra?

- Amit a legproblematikusabb példának érzek Magyarországról, az a három és fél éves alapképzések tömeges bevezetése. Elég sok olyan szak van nálunk, ahol az alapképzés ideje három és fél év. Ez szerintem az átjárhatóságot megkérdőjelezi. Így a szabadon átjárható mesterképzések csak akkor valósíthatók meg, ha minden félévben indítunk mesterképzést, keresztféléves formában.

- Egyéb sajátosságot érdemes-e kiemelni?

- Egy nem szerencsés sajátosság, hogy a mesterképzések rendszere túl későn alakult ki. Nyilván jobb lett volna, ha korábban meg tudtuk volna csinálni. Nem látom indokoltnak, hogy a mesterképzéseken esetleg csak az alapképzésben résztvevők 35 százalékát finanszírozzák állami forrásból. A többi hallgató ezáltal csak költségtérítéses helyre jelentkezhet.

- Előnyünk van, amiben jobbak vagyunk, mint más európai országok?

- A képesítési követelmények megléte bizonyos előnyt jelent a környező országokhoz képest. A nyugati országok többségében nem létezett országos szabályozás a diplomák tartalmára vonatkozóan. Nekik most kell az intézményi autonómiákat úgy összeegyeztetni, hogy nem túl szigorú, de egységes európai keretbe illeszkedő megoldást találjanak a szabályozásra. Mi abban nőttünk fel évtizedek óta, hogy vannak képesítési követelmények, amiket korábban másként hívtunk, de hagyománya van a diplomaleírásoknak.