Eltörlik a szövetségi szintű felsőoktatási törvényt Németországban

A német szövetségi kormány májusban elfogadta, a szövetségi parlament (Deutscher Bundestag) pedig hamarosan tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely eltörli a német felsőoktatást szövetségi szinten szabályzó törvényt. Minderre a szövetség és a tartományok kompetenciáját egyértelműen szétválasztó folyamat, az ún. föderalizmusreform keretében kerül sor.

Ütköző hatáskörök

A német felsőoktatást jelenleg kétszintű szabályozás irányítja: a szövetségi felsőoktatási kerettörvény (Hochschulrahmengesetz, a továbbiakban HRG) csak a kereteket jelöli ki, a részleteket a tizenhat tartományi felsőoktatási törvény szabályozza. Ez a "munkamegosztás" a szövetségi alkotmányból, az ún. alaptörvényből (Grundgesetz) volt levezethető, mely bár az oktatás ügyét tartományi hatáskörbe utalta, de bizonyos kérdésekben a szövetségnek is adott kompetenciákat.

Mivel a szövetségi és a tartományi hatáskörök sok esetben nem voltak kellő pontossággal elhatárolva, a szövetség pedig mind aktívabban kívánt részt venni a felsőoktatás alakításában, az utóbbi időben számos konfliktus is keletkezett a tartományok és a szövetség között. Elég, ha csak az utóbbi néhány évre gondolunk vissza: a német Alkotmánybíróság a tartományok panaszára 2005 januárjában elvitatta a szövetségtől azt a jogot, hogy a szövetségi kerettörvényben rögzítse, hogy Németországban nincs tandíj. A karlsruhei bírák ezt megelőzően az oktatók szolgálati jogának reformja kapcsán marasztalták el a szövetségi oktatási minisztert. A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) által finanszírozott 21 Bologna-tanácsadó (az intézmények pályázhattak egy-egy szakértőre) ügye szintén az Alkotmánybíróság előtt végződött, de mivel időközben (még a karlsruhei döntés előtt) a föderalizmusreform keretében sikerült a tartományok számára kedvező módon újraosztani a kompetenciákat, a projekt finanszírozása pedig idén júniusban kifutott, panaszukat a tartományok visszavonták.