Tíz éves a Bolognai Nyilatkozat

Épp ma 10 esztendeje, hogy 1999. június 19-én aláírtak egy dokumentumot az olaszországi Bologna városában. A Bolognai Nyilatkozatból kiinduló bolognai folyamat azóta gyökeresen átalakította az európai felsőoktatás arculatát. De hogyan született meg ez a dokumentum, mik voltak az előzményei? Születésnapi írásunk a születés körülményeit eleveníti fel, pillantást vetve a jövőbe is.

Az európai gazdaság a nyolcvanas évektől kezdve mind nagyobb versenyhátrányba került riválisaival, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben, a növekedési rátája is messze elmaradt a versenytársakéitól. Elemzők mindezt részben arra vezették vissza, hogy bár vannak az európai integrációnak történelmi eredményei, a versenyképes gazdasághoz nélkülözhetetlen valódi közös munkaerő-piac még nem jött létre. Ennek okát egyebek mellett az európai képzési rendszerek rugalmatlanságában, átláthatatlanságában, a piac-orientáltságuk hiányában, a tanulmányi teljesítmények és a kiadott oklevelek elismerése körüli bonyodalmakban látták, melyek gátolták a hallgatói és munkavállalói mobilitást, s nagyban hozzájárultak az agyelszíváshoz (brain drain) is.
A megindult szakmai és politikai diskurzust hamarosan tettek követték. Az első lépések megtételében az Európai Unió kulcsszerepet játszott, s az Európai Bizottság a fenti problémák leküzdésében természetesen ma is igen aktív.

Hogy csak néhány lépést említsünk a Bologna előtti időkből:

• 1984-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére megalakul a NARIC hálózat (National Academic Recognition Information Centres, azaz Nemzeti Felsőoktatási Elismerési Információs Központok), melynek célja, hogy fejlessze az oklevelek és a külföldi tanulmányok elismerését, növelve ezzel a hallgatói és oktatói/kutatói mobilitást.
• 1987-ben megindult az Európai Bizottság finanszírozásával az ERASMUS nevű felsőoktatási mobilitási program.
• 1989-ben az Európai Bizottság a tanítás és a tanulás átláthatóbbá tételének és a tanulmányi teljesítmények elismerésének megkönnyítése szándékával modellkísérletként (az ERASMUS program keretében) elindította az Európai Kreditátviteli Rendszert (European Credit Transfer and Accumulation System, ECTS), mely modellkísérlet 1997-ig folytatódott. Az ECTS később a bolognai folyamat keretében vált általánosan elterjedtté.
• 1990-ben az Európai Bizottság elindítja a TEMPUS programot, mely a felsőoktatási rendszerek fejlesztésén keresztül az EU partnerországaiban támogatja a társadalom és a gazdaság reformját. E program keretében EU-s felsőoktatási intézmények segíthetnek tapasztalataik átadásával a partnerországok felsőoktatási rendszereinek reformjában, intézményeinek fejlesztésében.
• 1994-ben az Európa Tanács és az UNESCO információs hálózata összeolvadásával létrejött az ENIC hálózat (European Network of Information Centres, azaz az Információs Központok Európai Hálózata), mely nemzeti információs központokból áll. Ezen központok információt szolgáltatnak és tanácsot adnak olyan témákban, mint a külföldi diplomák és szakmák elismerése, az európai országok oktatási rendszerei, külföldi tanulmányi lehetőségek és ezek finanszírozása, vagy az elismeréshez (egyenértékűséghez) kapcsolódó gyakorlati kérdések. Ez a hálózat szoros együttműködésben dolgozik a NARIC hálózattal.