Újdonságok a bolognai folyamatban

Március 11-én - jelképesen szólva - Budapesten járt a bolognai gyors. Cikkünk az Európai Felsőoktatási Térséget (EFT) ünnepélyesen meghirdető Budapest-bécsi miniszteri találkozó legfontosabb fejleményeit, eseményeit tekinti át, egy pillantást vetve a közeli jövőbe is.

Új tag a Bologna-családban

A 2010. március 11-én Budapesten a Parlamentben és 12-én Bécsben a Hofburgban megrendezett jubileumi Bologna miniszteri konferencia tagfelvétellel kezdődött. Kazahsztán ugyanis hivatalosan is pályázott a bolognai folyamatbeli tagságra, s miután az alapfeltételnek eleget tett, azaz ratifikálta az Európa Tanács Európai Kulturális Egyezményét, a miniszterek - a kazah felsőoktatási reformfolyamatot elemző szakértők és a Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-up Group, BFUG) támogató véleménye alapján - egyhangú döntéssel felvették az országot a bolognai folyamat tagjai közé, azaz Kazahsztán lett az Európai Felsőoktatási Térség 47. állama.

A jelentések bemutatása

A tagfelvételt követően Budapesten és a bécsi ülésnap első részén is a konferenciára készült jelentések bemutatása volt napirenden, melyet aztán a miniszterek meg is vitattak. Mint már korábban szóltunk róla, e találkozón mutatták be egy kutatói konzorcium által készített független értékelő jelentést is, mely a konferencia honlapján angol nyelven már olvasható. E konferenciára önálló jelentéssel készültek a partnerszervezetek: az EUA, az ESU, a EURASHE, az Oktatási Internacionálé (Education International) és az Eurydice is.

Az Európai Felsőoktatási Térség az új évtizedben

A miniszterek a bécsi ülésnap második felében a Budapest-bécsi Deklaráció tervezetét vitatták meg és fogadták el változtatás nélkül, a szokásos módon egyhangúlag. A 13 pontból álló (az eddig megszokottaknál lényegesen rövidebb) deklaráció azon túlmenően, hogy megerősítik benne a miniszterek elkötelezettségüket a Leuveni Nyilatkozatban kitűzött célok mellett, a bolognai folyamat célkitűzései megfelelő - elsősorban nemzeti és intézményi szintű - implementációjának szükségességét hangsúlyozza, s e munkába a hallgatók és az oktatók fokozottabb bevonását tartja szükségesnek.

Szervezeti újdonságok

A deklaráció elfogadása után a miniszterek néhány technikai jellegű újdonságot, szervezeti változást is megerősítettek.
A Leuveni Nyilatkozat alapján megszületett a döntés, hogy 2010. július 1-jétől az EU-elnökséget adó ország és egy nem EU-tag Bologna-ország elnökli közösen (egyenlő jogokkal) a bolognai folyamatot - a folyamat nem EU-s jellegét hangsúlyozandó. Utóbbiak abc-rendben követik egymást. Az első elnöki párost Belgium és Albánia alkotja, másodikként pedig - 2011 első félévében - Magyarország Andorrával elnökli a bolognai folyamatot.
A Bologna Titkárság, melyet mindig a következő miniszteri találkozót vendégül látó ország állít és működtet, 2010. július elsején (lévén Románia a 2012-es házigazda) Bukarestbe költözik.
A bolognai folyamat állandó honlapot kap, melyet a mindenkori Bologna Titkárság tart fenn és működtet. Az új honlap a román titkársági periódussal, azaz 2010. július elsején indul, s a www.ehea.info (az EHEA rövidítés a European Higher Education Area-t, azaz a bolognai folyamat eredményeképpen létrejött Európai Felsőoktatási Térséget takarja) címen lesz elérhető.
A következő alkalommal, immár reguláris találkozó keretében legközelebb 2012. április 26-27-én Bukarestben találkoznak a miniszterek, majd 2012-ben, 2015-ben, 2018-ban és 2020-ban lesz miniszteri találkozó.

II. Bologna Világfórum

A Budapest-bécsi miniszteri találkozóhoz kapcsolódóan került megrendezésre a II. Bologna Világfórum is (Bécs, 2010. március 12.), 47 bolognai és 23 Bolognán kívüli ország képviselőjének részvételével (az első ilyen csúcsról lásd korábbi írásunkat). E találkozó egy állásfoglalás elfogadásával zárult, mely a kiegyensúlyozott hallgatói és oktatói mobilitás mellett tört lándzsát, s a bolognai és a Bolognán kívüli világnak az eddiginél szervesebb és konkrétabb együttműködését fogalmazta meg.

-Csekei László-