Felsőoktatás és regionális fejlődés: változó kapcsolat

Az OECD Felsőoktatás és régiók: globális versenyképesség, helyi érdekeltség c. kötetéről

2007-ben ezzel a kötettel zárult az a projekt, amelynek célja a felsőoktatási intézmények és a regionális fejlődés kapcsolatának valós tényeken alapuló, alaposabb megismerése volt. Valóban hozzájárulnak-e a felsőoktatási intézmények a régiók fejlődéséhez? Ha igen, akkor hogyan? Milyen javaslatokat fogalmaz meg az OECD a felsőoktatási intézmények, a régiók és a nemzeti kormányok részére?

E kérdésekre is választ kaphatunk a mintegy 250 oldalas könyvből. A kötet hátterében egy 2005-ben indított projekt tapasztalatai állnak. Az OECD szakmai vezetésével 12 ország (11 OECD- és 1 nem OECD-ország) régióinak részletes megismerésére, valamint az OECD által már a kilencvenes évek végén publikált eredményekre alapozva rendszerezték az ismereteket ebben a kiadványban. A kötet az általános helyzetképen túl, az egyes régiók bemutatása és a tematikus problémák azonosítása mellett közpolitikai javaslatokat is megfogalmaz, amelyek a felsőoktatás és a regionális fejlődés szorosabb kapcsolatát segítenék elő.

A felsőoktatás hatással van a regionális fejlődésre - az alapgondolatot ez a kötet is megerősíti. A felsőoktatás és a régiók évszázadokra visszanyúló kapcsolata elsősorban gazdasági érdekeken alapul(t), és inkább elszórtan, vagyis egy-egy régióban tapasztalható. Az elmúlt időszakban azonban a két szereplő egymásra való hatása, kapcsolata változóban van. Ezt jelzi, és hazánkban is tapasztalható, hogy egyre nagyobb mértékben várják el a felsőfokú intézményektől, hogy a regionális, illetve a helyi szereplőkkel valós kapcsolatot, együttműködéseket alakítsanak ki. A kapcsolat alapja lehet az innováció, amely a gazdasági fejlődés egyik kulcseleme, és amelyre regionális szinten egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ennek motorjai pedig egy-egy régióban a felsőoktatási intézmények lehetnének. A kötet a helyzetképen túl így arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet a felsőoktatási intézményeket ösztönözni a régiók gazdasági, valamint társadalmi és kulturális fejlődésében való részvételre.

A felsőoktatás és a régió: ezen a két szereplőn egyaránt múlik, hogy a felsőoktatás milyen szerepet tölthet be a regionális fejlődésben. A régiók tapasztalataira alapozva a kötet szerzői hangsúlyozzák, hogy az, hogy az adott felsőoktatási intézmény hogyan határozza meg célkitűzéseit, illetve az intézményi vezetés hogyan próbálja ezeket megvalósítani, meghatározó a regionális fejlődésben betöltött szerep kapcsán. Ehhez szorosan kapcsolódik az intézmény vállalkozási hajlandósága és képessége is. A kisebb autonómiával, ezáltal kevesebb rugalmassággal rendelkező intézményeknek szűkebb mozgástere van a regionális fejlődésben való részvételre. A jogi szabályozás mellett a finanszírozási rendszer is befolyásolhatja ezt.

A felsőoktatási intézmények egy-egy régió humán erőforrás-fejlesztésében vállalhatnak szélesebb körű szerepet, ha például a "helyiek" nagyobb arányban tanulnak a régió felsőoktatási intézményében, vagy ha biztosítják a diplomásaik számára a megfelelő elhelyezkedést, illetve a munkaerőpiaccal közösen meghatározzák a szükséges követelményeket, továbbá biztosítják a folyamatos tanulás lehetőségét, valamint vonzóak lehetnek a régión túli tehetséges munkaerőnek. A felsőfokú intézmények, szorosan együttműködve a régiókkal, elősegíthetik a munkaerőpiac kereslet?kínálat oldal egyensúlyának kialakulását.

A regionális fejlődésnek nemcsak a gazdasági eleme, hanem a társadalmi, a kulturális és a környezeti oldala is nagyon fontos. A kulturális élet magasabb színvonalának kialakításában, a nemzetközi életbe való becsatornázásában is fontos szerepet játszhat a felsőoktatás. A környezeti fejlődéshez a jó példák összegyűjtésével, a szaktudás biztosításával járulhat hozzá.

A kiadvány egyik fejezete a régiók tapasztalatainak bemutatásával foglalkozik. E részben valamennyi régium esetében egyedi választ kaphatunk arra a kérdésre, milyen hatással lehetnek a felsőoktatási intézmények a régiók fejlődésére. A projektben részt vevő régiók között periférikus és centrumrégiók, rurális és metropolita régiók, országon belüli és határokon átívelő régiók is szerepelnek. A legtöbb régió Európában, illetve Észak-Amerikában található.

A helyzetkép és a problémák azonosítása mellett a kötet javaslatok is megfogalmaz, amelyek a kötet utolsó fejezete foglal össze.

Mit ajánl az OECD a felsőoktatási intézmények, a régiók és a nemzeti kormányzat számára?

Egy felsőoktatási intézmény regionális szerepvállalásának hatóköre és mértéke nagyrészt az intézmény által saját maga számára választott és általa vállalt vezetői szerepen múlik. Jobb eredmények érhetőek el a régió felsőoktatási intézményei közötti fokozott együttműködés és koordináció révén. Egyes intézmények vállalkozói kedve attól is függ, hogy milyen hosszú távú kapcsolatokat alakítottak ki az érdekeltekkel a régión belül. A felsőoktatási intézmények regionális fejlesztésben betöltött szerepének fontos eleme az oktatás, a kutatás, a kulturális és közösség fejlesztési feladathoz kapcsolódó tevékenységek terén meglévő regionális és külső kapcsolatok feltérképezése. A felsőfokú intézmények regionális szerepvállalását segítheti a megfelelő regionális kapcsolatok kialakítása, modern irányítási és vezetési struktúrák bevezetése; valamint a felvételi és juttatási rendszerek felülvizsgálata is. Így egy-egy térség felsőoktatási intézményei képesek lehetnek olyan jelentős együttműködési projekteket és programokat felvállalni, melyek a regionális igényekre és lehetőségekre reagálnak.

A regionális kormányzati szervek és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat még a legtöbb régió esetében "fekete doboz", kevéssé feltárt terület. Fontos javaslatként fogalmazódik meg többek között a megfelelő partnerség kialakítása a regionális fejlesztés érdekében az érintett kulcsszereplők között. A felsőfokú intézményekben sok olyan forrás és tudás van, amelyet egy-egy régió- vagy városfejlesztési stratégia kidolgozásában mozgósítani, megosztani lehetne, kellene. Fontos, hogy a régiók támogassák a felsőoktatási intézményeket regionális hatásukat növelő tevékenységekre benyújtott nemzeti és nemzetközi forrásokra való pályázásban (például társfinanszírozás biztosításával); illetve gondoskodjanak arról, hogy a felsőoktatási intézmények számára biztosított források fenntartható módon (több évre szólóan) segítsék a regionális szerepvállalás kiépítésére való képességet, és ne csak egy sor rövid távú projekt megvalósítását szolgálják.

A kormányzatok számára a legfontosabb üzenet, hogy el kell ismerni a felsőoktatási intézmények kulcsfontosságú szerepét a regionális fejlődésben. Ehhez azonban elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés erősítése, valamint a regionális fejlesztés prioritásainak szem előtt tartása is. Fontos felismerni a kormányzatnak, hogy a nemzeti szakpolitikáknak, például a felsőoktatási rendszer finanszírozásának eltérő regionális hatásai vannak. A regionális szerepvállalás céljai szerepeljenek a törvényekben, ugyanakkor fontos lenne, hogy a felsőoktatási intézményeket ösztönözzék arra, hogy küldetésnyilatkozatukban és stratégiáikban megfogalmazzák regionális elkötelezettségüket. Ehhez azonban megfelelő autonómiát és ösztönző finanszírozási formákat kell biztosítani a felsőoktatási intézmények számára. Továbbá támogatni szükséges egy-egy régió felsőoktatási intézményeit, hogy egymással megfelelő kapcsolatokat (közös képzések, közös kutatások stb.) alakíthassanak ki. A humántőke fejlesztése a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata: ennek érdekében magasan képzett, a helyi és regionális munkaerőpiac igényeinek megfelelő diplomásokat kell képezni, valamint folyamatosan biztosítani kell az élethossziglani tanulás feltételeit.

A kötetA regionális szerepvállalás hatóerői c. fejezete magyar fordításban a Felsőoktatási Műhely 2008/1. számában olvasható lesz.

Higher Education and Regions:Globally Competitive, Locally Engaged. OECD, Paris, 2007.