A 2008-ban felvételt nyert hallgatók általános jellemzői
| 1 2 3 4 |
előre »
|
A jelentkezők egyre nagyobb arányának sikerélmény a felsőoktatási felvételi: 2008-ban a jelentkezési lapjukat beadók 83,4 százaléka ért célba. Többségük reálisan mérte fel esélyeit, ugyanis 63,8 százalékuk az első megjelölt helyre került be. A bejutottak 56 százaléka nő, 61 százalékuk gimnáziumban érettségizett, az átlagéletkor pedig 23,1 év - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) statisztikájából.
1. Egyre kevesebben - egyre kevesebb helyre
Ha röviden jellemezni akarnánk az utóbbi fél évtized felsőoktatási felvételi tendenciáit, akkor mindössze annyit kellene mondanunk: egyre kevesebben akarnak továbbtanulni, ám egyúttal egyre kevesebb helyet is hirdetnek meg az intézmények. Minden évben csökkent a jelentkezői létszám. A hazai felsőoktatás csúcspontját jelentő 2004-es év több, mint 166 ezer jelentkezőjével szemben idén már 100 ezer alá esett a továbbtanulni akaró fiatalok száma. Ezzel párhuzamosan csökkent a felvett hallgatók száma is: 121 ezerről 81 ezerre.
A jelentkezők és a felvettek adatainak összehasonlításából ugyanakkor az is kiderül, hogy a jelentkezői létszám nagyobb arányban csökkent, mint az egyetemek, főiskolák által felvettek száma - előbbi 42 százalékkal, utóbbi 33 százalékkal (bár a múlt évhez képest idén az ezret sem érte el a csökkenés). Ez azt jelenti, hogy a verseny - legalábbis ebben a tekintetben - csökkent a fiatalok között, hiszen egyre nagyobb eséllyel kerül be valaki felsőoktatási intézménybe. Amíg öt évvel ezelőtt a jelentkezőknek alig több mint kétharmada (67,8 százalék) nyert felvételt, addig az idén már több, mint négyötödük (83,4 százalék) járt sikerrel. (1. táblázat)
1. táblázat
| Jelentkezők és felvettek száma 2004-2008 | |||
| év | jelentkezők száma (fő) | felvettek száma (fő) |
bekerülési arány (%) |
|
2004
|
167 092
|
109 570
|
65,6%
|
|
2005
|
149 827
|
102 574
|
68,5%
|
|
2006
|
132 527
|
93 828
|
70,8%
|
|
2007
|
108 987
|
81 624
|
74,9%
|
|
2008
|
96 988
|
80 922
|
83,4%
|
Évről évre a jelentkezők döntő többsége, tízből kilenc diák él azzal a lehetőséggel, hogy egyszerre több intézményt, illetve szakot is megjelöl a jelentkezési lapján (idén pontosan a felvételizők 89,1 százaléka). Mivel azonban tetszőleges számú helyet lehet megjelölni, ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb arányt azok képviselik (az összes jelentkező több mint háromnegyede, 77,4 százaléka), akik kettőnél több helyet is beírnak a jelentkezési lapjukra. Az is sok éves tapasztalat már, hogy a sikeresen felvételizők nagyobb része reálisan méri fel az esélyeit, hiszen többségük (idén közel kétharmaduk, 63,9 százalékuk) az első helyen megjelölt intézménybe és szakra jutott be. Emellett közel minden ötödik jelentkező a második helyen megjelölt egyetemen vagy főiskolán kezdheti meg tanulmányait (18,5 százalék), közel minden tizedik diák a harmadik helyen (8,5 százalék), s utóbbihoz hasonló az arányuk azoknak (8,9 százalék), akik a negyedik vagy sokadik helyen megjelölt intézményben. (1. ábra)
1. ábra
Hányadik helyen vették fel? (2008)

N= 80 922
- 1. Egyre kevesebben - egyre kevesebb helyre
- 2. A felvettek többsége nappali tagozatos
- 3. Az életkor nem befolyásolja a sikert
- 4. Nyelvvizsgával nagyobb az esély

