Új kihívások a magyar felsőoktatásban

A 21. század elején a magyarországi felsőoktatási szférában - talán először az ágazat történetében - valódi versenyhelyzet van kialakulóban. Az egyetemeknek és főiskoláknak az egyre fogyatkozó hallgatók kegyeiért nem csak egymással, hanem a külföldi rokonintézményekkel is meg kell küzdeniük, paradox módon pont a hőn óhajtott európai integráció eredményessége miatt. A kezdeti nehézségek leküzdéséhez kíván segítséget nyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv a TÁMOP 4.1.3, illetve a TÁMOP 4.1.1 projekttel.

Az 1999-ben megindult bolognai folyamat révén a hazai felsőoktatási intézmények az Európai Felsőoktatási Térség részei váltak, ami egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A versenybe, amely eddig csak a hazai felsőoktatás intézmények között zajlott, a külföldi egyetemek is jó esélyekkel szállnak be. Ugyanakkor itt az alkalom arra, hogy a csökkenő hallgatói létszámot is figyelembe véve, a szolgáltatások minőségére helyezzük a hangsúlyt; megteremtsük az eredményesség, a gazdaságosság, az átláthatóság és a nyomon-követhetőség feltételeit, amelyek nélkülözhetetlen elemei a felsőoktatási intézmények 21. századi működésének.

Fejlesztési stratégiák és a nyomon követhetőség (monitorozás)

A felsőoktatási intézményeknek folyamatosan fejleszteniük kell magukat, és alkalmazkodniuk kell a kihívásokhoz: a hallgatói igényekhez, a kutatási kereslethez, a szolgáltatásokkal kapcsolatos oktatói, kutatói, hallgatói elvárásokhoz. Fejlesztési stratégiáik megalapozását és megvalósulásuk nyomon követhetőségét, ellenőrzését megfelelő nyomon követő rendszerekkel, információs technológiai eszközökkel támogatott, objektív mérést lehetővé tevő vezetői információs rendszerekkel lehet hatékonyan megoldani. Nem csak a vezetői döntések meghozatalához szükséges az intézmények vagy az ágazat egészének folyamatos monitorozása, szükség van a külső összehasonlításra is. Az intézmények más intézményekhez való összehasonlításának megteremtése, vagy a hazai felsőoktatás összevetésének lehetősége az Európai Felsőoktatási Térség egészével nélkülözhetetlen az intézmények, illetve az ágazat irányítása, fejlesztési szempontjából.

A vezetői információs rendszerek szükségessége

A stratégiai döntések meghozatalához információ szükséges mind az intézményeknél, mind ágazati szinten, a stratégiai tervezéshez pedig - mint fentebb láttuk - folyamatosan nyomon kell tudni követni az intézmények és az ágazat működésére vonatkozó adatokat. A felsőoktatási intézmények milliárdos költségvetésű, nagyvállalatokra jellemző munkatársi létszámmal és eszközparkkal rendelkező komplex rendszerek, amelyek irányítása professzionális menedzsmentet és az azt kiszolgáló modern eszközöket feltételez. Az egységessé váló Európai Felsőoktatási Térségben a magyar felsőoktatási intézmények csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a legújabb információs és kommunikációs technikára alapozott szolgáltatásokat megfelelően alkalmazzák.
A felsőoktatásban eddig néhány intézményben jelent csak meg vezetői információs rendszer Magyarországon, de a versenyszféra szektoraiban a vezetői döntés támogatásának mindennapos eszköze. Ugyanakkor az állam szolgáltató szerepéhez szintén nélkülözhetetlen a megfelelő információk naprakész biztosítása: a szabályozók átalakításához, a munkaerő-piaci elvárásokhoz, fejlesztési források allokálásához, a finanszírozási megállapodások ellenőrzéséhez is egyaránt szükséges a megfelelő adatok megléte és egységes kezelése.

A vezetői információs rendszereket támogató Új Magyarország Fejlesztési Terv projektek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projekt keretében egy ágazati, illetve egy nyílt pályázat útján intézményi fejlesztéseket támogat.

1. A TÁMOP 4.1.3 kiemelt - központi - projekt keretében a kedvezményezett Educatio Kht. elsődleges feladata a felsőoktatási intézményekben levő adatok összesíthetővé tételével egy ágazati vezetői információs rendszer kiépítése, ezáltal a stratégiai döntéshozatal hatékonyabbá tétele, a felsőoktatás valamennyi szereplője számára azonos információs háttér biztosítása, az ágazat erőforrásainak hatékonyabb kihasználása. A rendszer adattár alapú lesz. A kiépülő adattár egy olyan egységes intézményi, illetve országos szintű információs bázissá kíván válni, amely a vezetői információs rendszeren kívül az általános tájékoztatást, a kötelező adatszolgáltatást és statisztika készítést, valamint az egyedi elemzések gyors elkészítéséhez szükséges adatokat egyaránt tartalmazza.
A kiemelt projekt másik feladata, hogy segítse az intézmények saját vezetői információs rendszereinek kiépítését: a felsőoktatási intézményekben működő vezetői információs rendszereknek egy modellt dolgozzon ki, ezáltal hozzájárulva a TÁMOP 4.1.1 nyílt pályázat sikeres megvalósításához.

2. A TÁMOP 4.1.1 nyílt pályázat keretében a felsőoktatási intézmények pályázhatnak saját vezetői információs rendszereik kiépítésére, illetve fejlesztésére. A pályázat célja a felsőoktatási intézmények döntéshozatali és menedzsment folyamatai hatékonyságának növelése, az ágazati és intézményi adatszolgáltatás hatékonyságának növelése. A támogatott tevékenységek az intézmények irányítási és menedzsment rendszereinek hatékonyságát, rugalmasságát eredményező - informatikai eszközökkel is támogatott - korszerűsítését teszik lehetővé, valamint segítik a modern, egységes szolgáltatások bevezetését célzó fejlesztéseket. A pályázati felhívásra az intézmények 2008. december 8-tól 2009. február 12-ig adhatták be pályázatukat.

Az adattár alapú vezetői információs rendszer (AVIR) tehát az OKM és a felsőoktatási intézmények napi döntéshozatalát és a hosszú távú stratégia kialakítását segíti azáltal, hogy naprakész és megbízható információkat biztosít az intézmények működéséről. A javasolt megközelítés, módszer lehetővé teszi az intézményi stratégia teljesülésének mérését, értékelését, a szükséges beavatkozási (javítási, tökéletesítési) pontok előrejelzését és konkrét beavatkozási pontok meghatározását.