A Balanced Scorecard (BSC) és a felsőoktatás

Az eredetileg az üzleti szférára kidolgozott teljesítménymérési és menedzsment rendszer használata egyre elterjedtebb non-profit szervezetek és közintézmények körében is. A felsőoktatásban nem beszélhetünk nagyszámú BSC használói körről, alkalmazására mégis találunk példákat.

A BSC (magyarul: "kiegyensúlyozott stratégiai teljesítménymérési rendszer" vagy "kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer") alapja a pontosan meghatározott jövőképből és intézményi értékekből kiinduló stratégia kialakítása, az elérendő célok meghatározása, mérőszámok hozzárendelése a stratégiai célokhoz, valamint az elérésükhöz szükséges lépések azonosítása.
Felsőoktatási alkalmazását nagyfokú rugalmasság és változatosság jellemzi, az intézmények saját profiljukhoz igazítják az eredeti modellt, legyen szó akár az egész intézményre vonatkozó scorecardról, vagy akár annak valamelyik egységéről (kar, adminisztráció, könyvtár, stb.). A BSC felsőoktatási verziójával kapcsolatban az Academic Scorecard kifejezés terjedt el. A BSC rendszerének meghatározó eleme a korlátozott számú megfelelő mérőszám megválasztása.

A BSC koncepciója, amelyet Kaplan és Norton fejlesztett ki 1992-ben, a pénzügyi mérőszámok mellett egyéb indikátorok átfogó rendszerét is figyelembe veszi a szervezet teljesítményének, eredményességének értékelésénél, s annak meghatározásában nyújt segítséget, hogy mi az, amit a szervezeteknek mérniük kell a pénzügyi szempont ellensúlyozásához a teljesítmény értékelése során. A BSC alapmodellje 4 nézőpont (perspective) mentén szemléli a szervezetet és a célokat, amelyekhez a szervezet által meghatározott indikátorokatrendel. A nézőpontok a következők: tanulás és fejlődés (learning and growth perspective), üzleti folyamatok (the business process perspective), ügyfél (the customer perspective), pénzügyek (the financial perspective).

Középpontban: Jövőkép (Vision)
Mindegyik nézőpont (Pénzügyi - Financial, Belső/Szervezeti folyamatok - Internal Business Perspective, Innováció és tanulás - Innovation and Learning, Ügyfél -Customer) esetében: Célok (Goals), Mérőszámok (Measures)

A BSC adaptálása a felsőoktatási szektorra az elszámoltathatóság és a minőségbiztosítás kontextusában merült fel. A belső értékelés esetén az indikátorokat az intézmény saját értékrendjének, célrendszerének megfelelően alakíthatja ki, nem szükséges uniformizált mérési kritériumokat alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy az igen sokféle lehetséges teljesítménymutatóból az intézmény konszenzusos úton válassza ki a céljait legjobban jellemző komplex teljesítményértékelési módszert.