Balanced Scorecard - Academic Scorecard
| 1 2 3 4 5 |
előre »
|
Kapcsolódó tartalmak
Az elmúlt évtizedekben új kihívásokkal találkozott a felsőoktatás. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a felsőoktatási intézmények elszámoltathatósága, hiszen az adófizetők mind határozottabban kívánnak betekintést nyerni a belső gazdálkodási ügyeikbe, s számon kérik döntéseik hatékonyságát.
Az egyetemeken folyó kutatások már nem csak az intézmények belügye, a társadalom a ráfordításaiért ellenértéket követel, azaz olyan tudást, amely számára is értéket jelent, és gyakorlatban is alkalmazható. Új kihívásként jelent meg az értékelés rendszere, a külső és belső minőségellenőrző és biztosítási rendszerek kialakulása, így a külső normáknak való megfelelés kényszere. A felsőoktatási intézmények ezekre a kihívásokra különböző stratégiák, irányítási modellek kialakításával igyekeztek választ adni, és egyre többen fordulnak az üzleti szektorhoz ilyen modellekért. Erre az egyik legalkalmasabb az AVIR-projektben is alkalmazandó Balanced Scorecard.
A Balanced Scorecard (‘kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer') egy irányítási rendszer, a stratégia konkretizálásának, ábrázolásának és nyomon követésének módja. Az amerikai Robert S. Kaplan és David P. Norton 1992-ben fejlesztette ki a BSC koncepcióját, amely a pénzügyi mérőszámok mellett egyéb indikátorok átfogó rendszerét is figyelembe veszi egy szervezet teljesítményének, eredményességének értékelésénél. A BSC alkalmazása feltételez egy átgondolt, a szervezet céljait és küldetését figyelembe vevő stratégiát, s annak meghatározásában nyújt segítséget, hogy mi az, amit a szervezeteknek mérniük kell a pénzügyi szempont ellensúlyozásához a teljesítmény értékelése során.
- 1. Balanced Scorecard - Academic Scorecard
- 2. A BSC működése
- 3. A BSC a felsőoktatásban
- 4. Az Academic Scorecard
- 5. Stratégia alkotás és a BSC kidolgozása

