Autonómia vs. gazdasági tanácsok

A felsőoktatási törvény (Ftv.) nyári módosításának egy passzusát az Alkotmánybíróság (AB) 2006. szeptember 25-i ülésén kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek találta. Az indoklás szerint az a jogkör, mely szerint a rektor csak a gazdasági tanács (GT) egyetértésével nyújthat be javaslatokat a szenátusnak sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. A Népszabadság újságírója egy háttérbeszélgetésre hivatkozva megírta, hogy az oktatási minisztert nem érte váratlanul a döntés, már előkészítették az alternatív javaslatot, amely "egyetlen mondatában, egyetlen szavában" fogja megváltoztatni az eredeti jogszabályt. Az AB határozat indoklása alapján a módosítani kívánt törvény 25. § (1) bekezdésének a) pontjában az "egyetértésével" kifejezést kell megváltoztatnia a szaktárcának.

A köztársasági elnök a törvénymódosítás nyári parlamenti elfogadását követően kért előzetes normakontrollt az AB-tól, arra hivatkozva, hogy a módosítás egy passzusa "egy felsőoktatási önkormányzati szervnek nem minősülő testület számára teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények autonómiája által védett döntések meghozatalának megakadályozását". Sólyom László indoklásában az Alkotmány 70. F és G §-ára , valamint a hatályos felsőoktatási törvény azon szakaszára hivatkozott, mely szerint a rektor felel a felsőoktatási intézményben működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért.

Aki figyelemmel kísérte a az új felsőoktatási törvény alakulásának állomásait, annak ismerősek lehetettek a köztársági elnök hivatkozásai: az Alkotmány 70. F és G §-a volt az alapja az AB 41/2005. (X. 27.) határozatának . Mint emlékezhetünk rá, a tavaly októberi határozatban az irányító testületekről - és a nekik biztosítani kívánt jogosítványokról - vélte úgy az AB, hogy az intézményi autonómiát sértik, mivel úgy lettek volna komoly döntési jogkörrel felruházva, hogy tagjai nem az egyetem választott tisztségviselői, hanem "külsős" gazdasági szakemberek lettek volna. Az akkori miniszter - az Alkotmánybíróság döntését elfogadva - az irányító testületek létjogosultságát azzal indokolta, hogy professzionális menedzsmentre kellene bízni az egyetemek gazdasági irányítását.

Kiss László alkotmányjogász a 2005. októberi határozathoz különvéleményt fűzött, az AB határozatának egyes elemeivel egyetértve, többel viszont fenntartásait hangoztatva. Kiss szerint alaposan meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzatiság (autonómia) határai hol húzódnak. Véleményének egyik sarkalatos pontja, hogy a területi és intézményi autonómia megítélésében szerinte kettős mércét alkalmaz az AB: "A (települési) önkormányzatokról az Alkotmány külön fejezetben szól, számos garanciális jellegű és jelentőségű rendelkezést rögzítve. E rendelkezések törvény általi megsértését az Alkotmánybíróság több esetben "megbocsátotta", hangsúlyozva az állami beavatkozások alkotmányosságát. (…) A felsőoktatási intézmények tekintetében - a többségi határozatban - más mércét látok. Úgy tűnik számomra, hogy itt az Alkotmány két §-ából (70/F. §, 70/G. §) lényegesen több "védelem" olvasható ki, mint egy egész fejezetből amott: az az érzésem, hogy az egyetemek, főiskolák puszta "megérintése" is már alkotmányellenes. (Hiszen a fenntartó pl. fel sem hívhatja az intézményeket törvényben írt kötelességük teljesítésére.)"

Az irányító testületekből a törvény átdolgozása után gazdasági tanácsok lettek lényegesen kisebb jogkörrel felruházva. A nyári törvénymódosítás során azonban az a bekezdés, amely szerint a "gazdasági tanács közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi" a GT-knek sokkal erősebb felhatalmazást adó "a gazdasági tanács közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, egyetértésével nyújtja be a rektor a szenátus részére (…)" bekezdésre változott, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, szinte ugyanazokra az érvekre hivatkozva, mint 2005 októberi határozatukban.

Az AB egységesen elvetette, hogy a rektor által a szenátusnak benyújtani kívánt előterjesztés-típusok (fejlesztési terv, számviteli rend, hitelfelvétel, stb.) bármelyikéhez is a gazdasági tanács egyetértésére lenne szükség.