A pályakövetéses rendszer felépítése, működése

Ma Magyarországon a pályakövetés intézményi és országos szinten valósul meg. A cél, egy a felsőoktatási intézmények pályakövetési adataira és központi adatgyűjtésre épülő nyilvántartás létrehozása, ahol az intézmények saját adatait, illetve az országos kutatások eredményeit dolgozzák fel.

A diplomás pályakövetés két alappillére az intézményi vizsgálatok, illetve a központi kutatás. Az alábbi cikkből kiderül, hogy ez a két pillér miként kapcsolódik egymáshoz.

Intézményi vizsgálatok

Mivel törvény írja elő, hogy a végzett hallgatók pályáját az intézményeknek figyelemmel kell kísérniük, ezért a legtöbb helyen már működik valamilyen rendszer. Ezek legnagyobb hibája általában, hogy a kapott adatok legtöbbször használhatatlanok. Nem lehet évekre visszamenőleg következtetéseket levonni, mert hiányoznak a korábbi évek adatai, vagy egyszerűen más szempontok alapján vizsgálódnak, így az adatok nem összesíthetők. A pályakövetéses rendszerek támogatására országos program indult (TÁMOP 4.1.1), amelynek célja a már létező rendszerek további fejlesztése, illetve újabbak kiépítése ott, ahol még nem folyik ilyen vizsgálat.

A központi program

A központi program célja, hogy az intézmények saját vizsgálatai, és az így nyert információk összegyűjthetők legyenek egy központi adattárba, ahonnan később kimutatásokat, grafikonokat, elemzéseket lehet majd lekérni.
Például, hogy az országban hol a legelégedettebbek a képzéssel a kommunikáció szakos hallgatók. Ehhez egy helyre kell összegyűjteni az összes olyan egyetem, főiskola adatait, ahol van kommunikáció szak. Úgy kell elképzelni, mint egy nagy üstöt, amelybe minden intézmény beledobja a saját információcsomagját. Ezeket összevegyítik, hogy aztán mindenki kimerhesse belőle azokat a részeket, ami neki éppen szükséges.

A pályakövetéssel, hazai és nemzetközi munkaerőpiacon történő elhelyezkedéssel kapcsolatos információkat tehát elérhetővé kívánják tenni, tájékoztató adattárak, adatbázisok formájában, hogy a felsőoktatás minden szereplője hasznosíthassa azokat.

Az ehhez szükséges informatikai rendszerek kifejlesztése, illetve a módszertan kidolgozására ad lehetőséget a pályakövetés központi programja (TÁMOP 4.1.3). A végleges cél, hogy minden egyetem, főiskola számára hasznosítható modellt dolgozzanak ki, melyet az összes állami fenntartású intézmény alkalmazhat majd 2010-től.

A fent említett rendszer adatai nem csupán a leendő/jelenlegi hallgatók számára lehetnek majd hasznosnak, de a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kaphatnak arról, hogy egy adott szakon diplomázott fiataltól milyen tudást, képességeket várhatnak el. Egy végzettség értékét nagymértékben meghatározza, hogy mekkora rá a kereslet a munkaerőpiacon. Így hát az intézményeknek képzéseiknek alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiac igényeihez, együttműködésre van szükség.