A pályakövetésről közérthetően
Kapcsolódó tartalmak
A pályakövetés kiemelt célja, hogy az egyetemen, főiskolán eltöltött évek alatt és után is segítse a végzetteket a karriertervezésben. Legfőképpen a felsőoktatás és a munkahely közötti átmeneti időszakra igyekszik hasznos tanácsokat adni. Segítségével feltérképezhető, hogy egy-egy munkakör betöltéséhez milyen képességek szükségesek, illetve, hogy ezek birtokában milyen eséllyes indulhat egy frissdiplomás a munkaerőpiacon.
A pályakövetés segítségével a kereslet és kínálat közelíthet egymáshoz, azaz az egyetemi és főiskolai képzések jobban alkalmazkodhatnak a munkaerő-piaci igényekhez. A pályakövetéses kutatások eredményei az intézményeket arra ösztönözhetik, hogy azt tanítsák, olyan tudást adjanak át, amit a munkáltatók elvárnak egy frissdiplomástól. Illetve a másik oldalról a munkáltatók is tisztább képet kapnak arról, hogy a jelenlegi képzés mellett mit várhatnak el egy pályakezdőtől.
Nehezen gyűlik össze az ilyen típusú információ
Ideális esetben minden felvételizőnek tudnia kellene már a jelentkezésnél, hogy majdani diplomájával, hol, milyen esélyekkel tud elhelyezkedni. A főiskola, egyetem kiválasztásánál figyelembe kellene venni az ott végzett hallgatók véleményét és tapasztalatait. Mindezekhez az információkhoz ma is hozzá lehet jutni különböző nyílt napokon, fórumokon, a hallgatói önkormányzatoknál, és még számos helyen. Ez azonban körülményes, időigényes és nehezen tudunk országos érvényű, vagy akár szakra lebontható következtetéseket levonni. Arról nem is beszélve, hogy a közigazgatás különféle adatbázisai (pl. APEH -pályakezdők bérei) számos olyan információt rejtenek, amelyek csak hosszas nyomozás után érhetőek el, pedig hasznosak lennének.
Az intézményi és központi pályakövetés a megoldás
A tervek szerint ezen a helyzeten segít az Európai Unió finanszírozásával létrejövő Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR), mely a szintén Uniós és egyéb forrásból megvalósuló intézményi pályakövetéses vizsgálatok eredményeit gyűjti majd össze és köti össze közigazgatási adatforrásokkal. Amint a központi DPR adatbázis összeáll, választ kaphatunk például arra a kérdésre, hogy az országban hol a legelégedettebbek a képzéssel a kommunikáció szakos hallgatók, vagy, hogy mennyi időn belül, hol és mekkora fizetéssel tudnak elhelyezkedni a műszaki terület végzettjei. Ehhez kapcsolódóan központi vizsgálatokat végeztek, valamint a hallgatók körében is zajlott egy országos felmérés, amely a diploma utáni terveiket, várakozásaikat térképezte fel.
Karrier-tanácsadók szerint a pályakövetés hiánypótlónak számít abban az értelemben, hogy segítségével megtudható lesz, egy adott képzésen végzettek hol helyezkedtek el, mit tudtak hasznosítani az iskolában tanultakból, milyen kompetenciákat kellett később megtanulniuk, és milyen egzisztenciát tudtak teremteni maguknak. „Tudatosabb döntést lehetne hozni ilyen információk birtokában a szakválasztásnál. Sajnos a mostani pályaválasztásnál még mindig erős a felvételi tantárgyak alapján történő döntés. Pedig sok rossz választás megelőzhető lenne, ha felmérnénk saját érdeklődésünket és a sikeres pályakezdéshez szükséges tudást, kompetenciát" - mondta Juhos Andrea, karrier-tanácsadó.
Akik a pályakövetési programról akarnak többet megtudni, ide érdemes kattintaniuk. A program hasznáról pedig itt olvashatnak.
