Stratégiák az első diploma után

A felsőoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást. A hallgatók legnagyobb része mesterképzésen szeretné folytatni - derül ki a csaknem nyolcezer hallgatót érintő Diplomás pályakövetés 2009 kutatásból, melyet az Educatio Nonprofit Kft. végzett.

A felmérés szerint sokan választják a felsőfokú továbbképzést (21,7 százalék) és a doktori képzést (17, 3 százalék) is. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.

Vonzó a mesterképzés

Az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre (MSc/MA) lépnének tovább. Ez az arány nem annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók öt- hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.

A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.

Tanárok, jogászok, orvosok: szakirányú továbbképzés

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.