Kapcsolatépítés: a sikeres karrier alapja

A számok azt mutatják, a jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással. Az idegen szóval networkingnek is titulált jelenségbe egy karrierszakértő ad betekintést. Juhos Andrea bemutatja azokat a csatornákat, színtereket, ahol a hallgatók szert tehetnek hasznos, karrierépítésükben szerepet játszó ismeretségekre.

Egy tavaly végzett németországi felmérés szerint az ottani végzősök 56 százaléka személyes kapcsolatok útján jutott be első munkahelyére. A Karriere című magazinban megjelent kutatás szerint azért is érdemes már az egyetem és főiskola alatt a szakmai ismeretségi kör bővítésébe energiát fektetni, mert az állások 66 százalékát nem is hirdetik meg nyilvánosan. Az 56 százalékból egyébként 30 százalék a szakmai gyakorlat, nyári munka alatt szerzett ismeretségeket kamatoztatta, 26 százalék pedig a szülők ismerősei révén jutottak munkához a diploma átvételét követően.

Magyarországon is szinte százalékra azonos eredményt hozott a Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben végzett felmérése. A 15-29 év közötti korosztály 57 százaléka talált munkát ismeretség útján. Igaz itt a diplomások között némileg nagyobb volt az álláshirdetésre jelentkezéssel megcsípett munkahelyek aránya, ám az idegen szóval networkingnek aposztrofált jelenség súlya itt is jelentős. Ha főiskolára, egyetemre készülsz, jó, ha már előre számolsz ezzel.

Így látja a karrierszakértő

Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyvezető partnere úgy látja, bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktusok. A média, a reklám, a marketing, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság, a jog olyan területek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, így itt megnő az ismeretség szerepe.

Fontos tudni, hogy a hatékony networking alapja nem a segítség elvárása a másiktól, hanem éppen fordítva: miben tudom én őt segíteni? Csak akkor várhatok el tőle segítséget, ha valamit tettem érte.
A kapcsolatépítést és -ápolást a médiumok fejlődése könnyebbé tette. Az internet, a mobiltelefon, az e-mailes levelezőlisták, illetve a közösségépítő oldalak gyorsították a kommunikációt, szinte azonnal elérhetővé tettek mindenkit, akit korábban megismertünk.

A kapcsolatépítés tehát időt és energiát vesz igénybe. Egész életen át tartó folyamat, amelynek eredménye általában nem tapasztalható azonnal. A kapcsolatok fontossága az életkor előrehaladtával növekszik, a kialakítást azonban már el lehet kezdeni egyetemista, főiskolás korban - jegyzi meg Juhos Andrea.