Első lakás - venni vagy bérelni?

„Nem akarom a főbérlő zsebét tömni, aki ráadásul bármikor kitehet " - mondja egy albérletellenes fiatal. „Nincs kedvem egy bankhitellel életem végéig egy helyre lecövekelni" - érvel egy másik, a lakásbérlést preferáló pályakezdő. Aki diplomázás után szeretne a szülőktől elköltözni, és van némi megtakarítása, az ingatlanpiacon óhatatlanul a „vegyek vagy béreljek" dilemmája elé kerül. Nincs egyértelmű jó irány, a döntés a pénzügyi mellett érzelmi, alkati kérdés is. Néhány szempont és tanács, mielőtt belevágunk.

A pénzügyi világválság véget vetett azoknak az időknek, amikor a végzős egyetemisták egy része már a tanulmányok alatt saját lakást szerzett. „A könnyű hitelhez jutás, a kedvező hitelfeltételek következtében sok szülő albérlet helyett inkább vásárolt gyermekének egy lakást az egyetem közelében, a törlesztőrészletet pedig az oda befogadott diáktársak fizették" - vázol egy markáns, három-öt évvel ezelőtti trendet Valkó Dávid, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Otthon Centrum vezető elemzője. Ma azonban másképp néz ki a piac: Nehezebb hitelhez jutni, a bankok nagyobb önerőt kérnek, így az egyetemistáknak marad a kollégium vagy az albérlet.

A diplomázás után aztán újra előkerül a „venni vagy bérelni" kérdéskör. A döntés hátterében sokszor érzelmi, alkati tényezők állnak. Vannak olyan fiatalok, akik nem szeretik a bizonytalanságot, keresik a stabil pontokat: például vidékről költöztek Budapestre és szeretnének egy olyan helyet, ami az övék, ahonnan senki nem teheti ki őket, ahol senkihez (főbérlő) sem kell alkalmazkodniuk. A „bérléspártiak" közül pedig sokan nem akarják röghöz vagy bankhoz kötni magukat, változatosságra vágynak. Azt szeretik, ha egyik pillanatról a másikra helyszínt tudnak változtatni. Valkó Dávid szerint semmiképpen ne kapkodjuk el a döntést. Azért is érdemes alaposan körüljárni az első lakás megvételét, mert egy nehezen eladható/kiadható ingatlannal nehezebbé válik az esetleges külföldre költözés vagy magánéleti változás esetén a lakás nagyobbra cserélése. „Sok Budapestre költöző fiatal elköveti azt a hibát, hogy azonnal vásárol egy kis lakást, anélkül, hogy itt élne néhány hónapot. Óriási különbségek vannak még kerületen belül is közbiztonság, a közlekedés, az épületek állapota és a rezsiköltségek tekintetében. A fiataloknál szempont lehet a belváros elérése, a többség 45 percnél többet nem szeret naponta egy irányba utazni" - jegyzi meg Valkó Dávid.

Mit vásároljunk?

Persze a vásárlás is csak akkor lehetséges, ha van önerő és rendszeres jövedelem. Az utóbbi hónapokban két kormányrendelet ugyanis szigorított a feltételeken. Egyrészt forinthitel esetén az ingatlan értékének 25 százaléka, euró alapú hitelnél 40, más devizahitelnél (például svájci frank) pedig 55 százalék a minimális önerő. Másrészt nem lehet hitelképességi vizsgálat nélkül, tehát egyszerűen ingatlanfedezettel hitelhez jutni.

Ha a vásárlás mellett tesszük le a garast, akkor Valkó Dávid szerint olyan lakást tanácsos választani, ami könnyen kiadható vagy továbbadható, és néhány év távlatában akár nyereséget is elérhetünk majdani eladásakor. Ilyen lehet például egy másfél-kétszobás téglalakás egy jó presztízsű városrészben, egyetem közelében vagy - Budapest esetén - metróközelben. Ez jelenleg a fővárosban körülbelül 10-13 millió forintért érhető el. „Nem lehet mellényúlni a belvárossal, emellett Budapesten az egyetemek, a Nagykörút környékén és Újlipótvárosban tartják többé-kevésbé értéküket a tégla építésű ingatlanok. A panellakások azonban országszerte 10-30 százalék közötti értékvesztést szenvedtek el, ráadásul a fenntartásuk is drága, s eladni is nehezebb. A városközponttól távol eső kisebb ingatlanok is kevéssé kapósak." Összességében a vétel mellett szól, hogy a mostani helyzetben nagyokat lehet alkudni, és jó vételeket elérni.

Érvek a bérlés mellett

„Akkor érdemes bérelni, ha nincs munkánk, ha a próbaidőnket töltjük és instabil az állásunk, illetve ha újak vagyunk a városban. Szintén béreljünk, ha túl nagy terhet jelent a vásárlás és ez akadályozza karrierépítésünket. Aki minden megtakarítását lakásvásárlásba fekteti, és emellett alig képes a havi törlesztőrészletét fizetni, kényszerpályára kerül. Nem tud átmenetileg rosszabbul fizető, de hosszú távon perspektivikusabb munkát elvállalni. Nála ugyanis a fizetés nagysága határozza meg a szóba jöhető munkahelyek körét. Míg aki bérel, az nem aggódik a devizaárfolyamon, nem költ lakásfelújításra, sőt a megtakarított pénzéből még a „mínuszos" hónapokat is könnyedén átvészeli.

A pénzügyi területen végzettek körében ugyancsak akadnak olyanok, akik inkább bérelnek, pedig vásárolni is tudnának. Az ok: pénzüket a tőkepiacon mozgatják, ahol befektetéseikkel az albérleti díjnál illetve a havi törlesztőrészletnél sokkal több pénzt keresnek.