Amiben ők segítenek: munkaügyi központok

Manapság minden pályakezdőknek fel kell készülnie arra, hogy akár hónapokba telhet mire a végzettségének megfelelő állást talál. Idén januárban 27,6 százalékkal több frissen végzett fiatal munkanélküli volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezzel több mint 53 ezer regisztráltról beszélhetünk az év első hónapjában. Az elhelyezkedést a gazdasági folyamtokon túl az is nehezíti, hogy a megemelkedett nyugdíjkorhatár miatt kevesebb pozíció üresedik meg. Az álláskeresők egyik mentsvárai lehetnek a munkaügyi központok, cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, miért érdemes regisztráltatni magukat.

A pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központok kiemelten támogatják. A Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája például azokat a fővárosi pályakezdő és diplomás álláskeresőket várja, akik elhelyezkedési problémával küzdenek, munkaerő-piaci helyzetükön változtatni szeretnének, átképzésre, kiegészítő képzésre van szükségük, vagy tájékozódnának a különböző támogatásokról. Az iroda működéséről, a pályakezdőknek nyújtott segítségről Dr. Vadászi Éva kirendeltségvezetővel beszélgettünk.

A budapesti irodának tavaly év végén 7110 regisztrált ügyfele volt, ebből 1124 pályakezdő, diplomás pályakezdő pedig kb. 200-205. Az, hogy az iroda miben és hogyan tudja segíteni a regisztrált tagjait sok mindentől függ. Az első és legfontosabb tényező a végzettség, az hogy milyen szakterületen szerzett diplomát az illető. Vannak ugyanis olyan területek, amelyek kevésbé keresettek a munkaerőpiacon, vagy éppen már telített a piac a hasonló végzettségű álláskeresőkből - Dr. Vadászi Éva tapasztalatai alapján ezek például a jogász, közgazdász, művelődésszervező vagy bölcsész területek. Az ilyen kevésbé keresett diplomával rendelkezőknek az állásajánlatok mellett elsősorban kiegészítő képzéseket tudnak ajánlani. Számukra az a fontos, hogy a meglévő tudásukat kiegészítsék, akár plusz egy nyelv elsajátításával, akár konkrét munkakörökhöz tartozó informatikai ismeretek megszerzésével, ezzel is növelve esélyeiket a munkaerőpiacon. Aki nem piacképes végzettséggel rendelkezik, dönthet úgy is, hogy egy teljesen új pályára orientálódik, az irodától ehhez is megkap minden segítséget.

A lényeg, hogy munkát találjon

Az elsődleges cél az elhelyezés, hogy minél előbb munkát kapjon a regisztrált álláskereső. A képzések és tanácsadások mind-mind ezt a célt szolgálják, de szintén ugyanezt segítik a munkáltatóknak nyújtott támogatások, mint a bér-, vagy a pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása. Ezekkel próbálják motiválni a cégeket, hogy alkalmazzák a pályakezdőket.

Az hogy ki milyen állást hajlandó elvállalni, nagyban függ az anyagi helyzetétől, illetve, hogy mióta keres munkát. Aki rákényszerül, az tulajdonképpen bármit elvállal. Egyébként is jellemző a munkaerőpiacra az alulfoglalkoztatottság - mondta Dr. Vadászi Éva -, azaz olyan munkaköröket is diplomások töltenek be, amelyekhez középfokú végzettség is elegendő lenne. Sőt a munkaadók ma már el is várják a diplomát olyan pozíciókhoz, ahol régebben középfokú végzettségűek dolgoztak.

Az álláskereső két típusa: tudatos és tanácstalan

Vannak fiatalok, akik nagyon konkrét elképzelésekkel érkeznek, tudják, mit szeretnének csinálni, tisztában vannak az elvárható bérekkel. Nekik csupán a keresésben kell segíteni. Van azonban egy másik réteg, akik nem igazán tudják, mihez kezdjenek, többnyire a környezet, szülők nyomására szeretnének elhelyezkedni, de fogalmuk sincs, merre induljanak. Számukra a munkaügyi közpntok egyéb szolgáltatásai lehetnek fontosak. Jelentkezhetnek a különböző pályaorientációs vagy munkahelyi tanácsadásokra, valamint kaphatnak egy úgynevezett mentort, egy munkaerő-piaci segítőt, aki akár az elhelyezkedésben, akár a kötelezettségeik teljesítésében segíti az álláskeresőket.

Fontos megemlíteni, hogy a korábbiaktól eltérően ma már nincsenek regisztrált munkanélküliek, regisztrált álláskeresők vannak. Ennek megfelelően a jelentkezőknek kötelességük az iroda által ajánlott állásokon kívül is aktívan keresgélniük. Erről egy úgynevezett álláskeresési naplót kell vezetniük, amit be kell mutatniuk az irodában. (Az álláskeresőknek ugyanis a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezniük kell.) Erre azért van szükség, mivel a munkaügyi központban számon tartott álláshelyek nem teljeskörűek, különösen mióta a közigazgatásban megüresedett pozíciókat már nem kell itt bejelenteni.

Emellett a regisztrált álláskeresőknek a felajánlott állásinterjúkra kötelezően el kell menniük, illetve, ha számukra megfelelő munkát találnak, akkor azt kötelesek elfogadni. Egy pozíció akkor megfelelő az álláskereső számára, ha:

• a végzettségének megfelel (illetve a munkaügyi központ tud olyan képzést ajánlani, aminek a megszerzésével kellő képzettséget szerezhet),
• egészségi állapota alapján alkalmas a munkavégzésre,
• a munkába járás (tömegközlekedéssel, oda-vissza) nem több három óránál,
• munkaviszonyban foglalkoztatják
• a várható kereset eléri az álláskeresési járadék összegét, (ha az álláskeresési járadék összege nem éri el a minimálbért, akkor a munkabérnek a minimálbérhez kell igazodnia).

Ha mind az öt szempont teljesül, akkor az álláskeresőnek el kell fogadnia a felkínált pozíciót. Ha csupán egy is kérdéses, akkor visszautasíthatja azt, és tovább keresgélhet, kiaknázva a munkaügyi központok nyújtotta lehetőségeket.

Amiért tehát mindenképpen érdemes regisztráltatnia magát egy pályakezdőnek az, hogy amennyiben piacképes végzettséggel rendelkezik, megpróbálják őt a lehető legrövidebb időn belül elhelyezni. Ha pedig meglévő diplomája nem keresett a munkaerőpiacon, számos ingyenes kiegészítő-, vagy átképzési lehetőséget tudnak felajánlani. Honlapunkon megtalálhatók a regionális munkaügyi központok adatai, illetve elérhető a kirendeltségek listája.