Mielőtt külföldi munkát vállalnánk

A hazainál magasabb fizetés, biztos egzisztencia, nyelvtanulás, kaland. Ezek a legfőbb tényezői a külföldi munkavállalásnak. Évente több tízezer magyar próbál szerencsét külföldön, az utóbbi években nagyrészt az Egyesült Királyságban. Mire érdemes figyelni, mielőtt belevágunk?

Elsősorban 30 év alatti lányoknak jelent könnyű kijutási lehetőséget, ha au pairként, más szóval babysitterként pályáznak meg nyugat-európai munkát. A gyermekfelügyelői státusz ugyanis nem számít munkaviszonynak, így munkavállalási engedély sem kell hozzá. (Ez Ausztria és Németország esetében lehet fontos, ugyanis itt 2011-ig csak munkavállalási engedély birtokában lehet legálisan dolgozni.) Több au pair-közvetítéssel foglalkozó ügynökség működik (az au-pai.lap.hu oldalon egészen hosszú a lista). A lényeg: olyan ügynökség mellett döntsünk, ahol érezzük, foglalkoznak velünk, ahol felmérik az igényeinket, hozzáillesztik ezt a másik oldalhoz és így találnak megfelelő családot. Csak úgy vágjunk neki az útnak, ha felvettük a kapcsolatot a kinti családdal. Au pairként nem lehet meggazdagodni, de a többség nem is emiatt megy. Főként az idegen kultúra megismerése és a nyelvtanulás motiválja őket. Az au pair ugyanis a családdal lakik, maximum heti 30 órát dolgozik, hogy nyelvórára eljárásra is maradjon ideje.

Diplomás stratégiák

Diplomával a kézben akkor találhatjuk meg a számításunkat, ha szakmánkban tudunk elhelyezkedni. Ebből a szempontból előnyös helyzetben vannak azok, akiknek a tudása könnyen bevethető más országban: ilyenek például a villamos-, a gépészmérnökök, az informatikusok, az orvosok, a diplomás ápolók. Ellenben nehezebb, szinte reménytelen startpozícióból vadászhatnak munkára a tanárok - főként humán területen - és a jogászok. A diplomások legkönnyebben és legbiztonságosabb úton multinacionális cégen belül juthatnak ki. Ha valakit egy másik leányvállalathoz helyeznek ki, annak a munkáltatója gondoskodik a kinti beilleszkedésről. Álláshirdetésre pályázva is meg lehet csípni külföldi álláslehetőséget. A nagy nemzetközi állásportálokon (monster.com, stepstone.com) mindig találhatóak diplomás ajánlatok. Gyakran megesik, hogy a jó anyagot beküldőket első körben telefonon interjúztatják, majd aki veszi ezt az akadályt, azt szóbeli meghallgatásra is elhívják az adott országba. Érdemes az állásinterjúra híváskor tisztázni, hogy ki fizeti az utazási költségeket. A nagy multik általában ezt fedezik.

Közvetítővel: legyünk résen

Ha nem közvetlenül az állás meghirdetőjénél pályázunk, hanem egy külföldi munkára közvetítő cégnél keresünk lehetőségeket, nem árt a fokozott óvatosság. Elsősorban anyagi szempontból. Ha pénzt kérnek állásközvetítés címén, az már gyanús jel lehet, ugyanis ezt a törvény tiltja. Tanácsos leinformálni a munkaadót: komolyabb cégek jelzik weboldalukon állásközvetítési engedélyük számát. Ki kell derülnie a weboldalról a postacím, egy vezetékes telefonszám és a cégről szóló alapinformációk. Ha csak mobiltelefonszám szerepel és nincsen semmiféle más fogódzó, fogjunk gyanút. A médiában rendszeresen felbukkannak rémtörténetek, amelyekben a munkavállalóktól közvetítők jelentős összeget kértek, majd kint magára hagyták őket. A háttérben ilyen, rejtőzködő „közvetítők" állnak.

Beszélni kell a helyi nyelvet

Szintén főszabály: a helyi nyelv minimális ismerete nélkül egyedül ne vágjunk útnak. Multi cégen belül előfordul, hogy elegendő az angoltudás a dán leányvállalatnál, ám a cégcsoporton belüli váltás mégis védelmet nyújt. A helyi nyelv ismerete nélkül előfordulhat, hogy olyan munkaszerződés akarnak aláíratni, amelyet nem értünk és ezzel növekszik a kiszolgáltatottságunk. A nyelvismeret ráadásul kizár bennünket az ismerkedésből, növeli az elszigeteltséget és csökkenti a szóba jöhető állások körét.

Csak pénzügyi tartalékkal

Növelheti biztonságérzetünket, ha megfelelő anyagi tartalékkal vágunk neki az útnak. Még akinek már van állásajánlata, annak is legalább másfél hónapnyi tartalékkal rendelkeznie kell, ami Angliában körülbelül 300-350 ezer forintnak megfelelő font. Aki pedig állás nélkül indul útnak, annak 3-5 hónapnyi pénzre is szüksége lehet. A válság következtében ugyanis Európa-szerte megnövekedett az álláskeresési idő, akár fél évbe is beletelhet egy megfelelő munkahely megtalálása.