Női bérek, férfi keresetek

A férfiak szinte mindenhol többet keresnek, mint a nők, így van ez Magyarországon is. Igaz, szakértők szerint ez a pályakezdőknél nem annyira jellemző, mint az idősebb korosztálynál. Vajon mi ennek az oka, és hogy érinti ez a frissdiplomásokat? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a Moha.

Egy, a médiában dolgozó barátnőm a minap arról panaszkodott, hogy ugyanabban a munkakörben, ugyanannyi tapasztalattal a háta mögött 40 ezer forinttal kap kevesebbet férfi kollégáinál. Másnap ezt olvastam az interneten: ha állásinterjún arról faggatnak, miként képzelem el magam néhány év múlva, nőként véletlenül se mondjam azt, hogy férjjel és két gyerekkel. Majd tetőztem a bajt, megnéztem egy bérkalkulátort ugyanolyan pozícióban és feltételekkel nőként és férfiként. 30 ezer forintnyi különbség volt a két nem bére között. Valóban jövőbeli kockázatot építenek bele a munkaadók a nők bérébe majdani anyaszerepük miatt? Napjainkban mennyire jellemző a nemek közti keresetkülönbség, az anyagi esélyegyenlőtlenség? Személyzeti tanácsadókat és állásközvetítőket kérdeztünk a témáról.

Míg egyes fizetési felmérések készítésével és azok kalkulátorként való közzétételével foglalkozó honlapok az esélyegyenlőséget alapul véve nem tesznek különbséget férfi és női munkavállaló között, addig mások nyíltan felvállalják a többségében munkaadóktól szerzett információk alapján a nemek közti bérkülönbséget. Magyarországon 16 százalék körüli a keresetkülönbség a férfiak javára az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint, az Európai Unióban átlagosan 18 százalék, de a magyar nőknél rosszabbul járnak a Németországban, Észtországban és Csehországban élő női munkavállalók. Sőt, az esélyegyenlőségéről híres skandináv országok közül például Svédországban a nyáron harcos feministák azért égettek el több ezernyi svéd koronát, mert 19 százaléknyi bérhátránya van az ott élő nőknek az erősebbik nemhez képest.

30 év alatt nem diszkriminálnak?

Jó hír az itthoni fiataloknak, hogy felmérések szerint 30 éves kor alatt szinte alig van bérkülönbség a két nem között, ezt követően viszont egyre szélesebbre nyílik az olló. Péter-Rozovics Krisztina, a Job-Center Személyzeti Tanácsadó vezetője úgy véli, az eltérés gyökere, hogy a nők pályájuk során gyermeket is vállalnak, míg a férfiak folyamatosan részt vesznek a munkaerőpiacon, kihagyás nélkül. „Bizonyos cégek - ha hosszú távon gondolkodnak - inkább vállalják a férfi kollégák alkalmazását, mint egy nőét. A bérkülönbségi statisztika is erre vezethető vissza, hiszen 3-6 év kihagyás megmutatkozik a tapasztalatszerzésben, és így a piaci értékben is. Ezt a tényt el kell fogadjuk" - osztja meg tapasztalatait a szakember. „A munkaadók rizikósabb munkavállalóként tekintenek a gyengébb nemre a gyerekvállalás, a gyed és gyes vagy a gyerek megbetegedése miatt" - ezt már Ficza János, a Workania.hu munkatársa állítja, majd hozzáteszi: „A két nem között a bérkülönbséget az is generálja, hogy a felsővezetők körében kevés a nő, mindössze 5-10 százalék. Ez fajlagosan tovább rontja az országos átlagot bérkülönbség tekintetében férfiak és nők között, hiszen a vezetők bére magasabb."

Védett huszonévesek

A Moha által megkérdezett szakemberek egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a pályakezdők körében elhanyagolható a bérrel kapcsolatos különbség a két nem között, ugyanakkor az ő esetükben a gyakorlati tapasztalat értékelődik fel, és ez már okot adhat bérrésre. Ficza szerint a legfontosabb, hogy iskola mellett már dolgozzanak a fiatalok. „Előnyt jelenthet esetükben már az is, ha a tanulmányaikhoz nem köthető diákmunkát vállalnak, mert a munkaadó értékeli az akaraterőt, a munka iránti elhivatottságot. Persze vannak olyan foglalkoztatók is, akik szeretik saját arcképükre formázni a fiatalokat, lásd a multinacionális vállalatokat, de ők vannak kevesebben." Péter-Rozovics Krisztina szerint mindenhol másképp árazzák be a pályakezdőket, mint gyakorlott társaikat: „Vannak szakmák, ahol a férfiak határozottságára, erejére, kitartására van szükség, és vannak, ahol a női kedvességre, arra a bizonyos női megérzésre vágyik a munkáltató. Cégünk több alkalommal is közvetített ki pályakezdőket különféle pozíciókba, más-más iparági területre. Eddigi tapasztalatunk, hogy talán a nőknek gyorsabban megy az elhelyezkedés, mert a felkínált munkakör-lehetőségekből jobban tudnak válogatni, számukra szélesebb a kínálat. Például egy nő marketingvégzettséggel, még ha telített is a piac, jelentkezni tud recepciós vagy bármilyen adminisztratív területre, míg a másik nem képviselőinek kevesebb a pályaelhagyó munkaköri lehetőség" - magyarázza a szakember.

Hiteles információ

Friss diplomával a zsebünkben, kikerülve a főiskola vagy egyetem „burkából" a munkaerőpiacra, nehéz reális képet kialakítani arról, mennyit érhet személyiségünk, tudásunk, egyéb kompetenciáink egy munkaadónak. Ilyenkor érdeklődjünk ismerősöknél, akik hasonló pozícióban dolgoznak, mint amit mi is szeretnénk megpályázni. Érdemes az interneten is bogarászni, persze 100 százalékban hiteles információra itt sem találhatunk. Az állásbörzékre történő ellátogatás szintén jó szolgálatot tehet, mivel itt személyesen találkozhatunk a cégekkel. Vegyük azt is figyelembe a bérigényünk megjelölésekor, mennyibe kerül a megélhetésünk. Egy megpályázott pozíció árát kideríteni komoly feladat, és nem csak a fiatalok számára - szól hozzá a témához Kovács András, a Grafton Recruitment ágazatvezetője. „Sokszor találkozunk közép- és felsővezetőkkel, akik szintén bizonytalanok a bérekkel kapcsolatban. De továbbmegyek: sokszor a cégek sem tudják azt, hogy a konkurenciához képest milyen a bérpolitikájuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a juttatási csomag nem csak havi alapfizetésből áll. Szerencsés megtudni, mi egészíti ki az alapbért. Lehet a megadott bérigény egy bérsáv is, például: 230-270 000 forint havi bruttó, ami egy jó tárgyalási alap is lehet, s csökkenti a kockázatát annak, hogy túl alacsony vagy túl nagy bért mondunk" - ad tippeket a kezdőknek Kovács.

Olvass tovább a pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről:

mohaonlione.hu - ösztöndíjak, szakmai gyakorlat, egyetemi élet