Hat hónap az ideális szakmai gyakorlat

Az egyetemi évek alatti szakmai gyakorlat akkor ideális, ha legalább 6 hónapig tart - mondja Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője. Úgy véli, fontos egy diplomás pályakövetési rendszer kiépítése. Hasznos a felsőoktatási döntéshozóknak, akik így látják, mi jó és min kell javítani, másrészt a hallgatóknak, akik ennek birtokában tudatosabban tervezhetik karrierjüket.

"Pozitívumnak tartom az új típusú, bolognai oktatási rendszerben, hogy a diploma feltételeként írják elő a kötelező szakmai gyakorlatot. Egy hallgatónak a tanulmányok alatt legalább hat hónapot egy cégnél kell eltöltenie, hogy tapasztalatot szerezzen a munka világából. Nálunk, a kamaránál is arra törekszünk, hogy minimum 6 hónapra jöjjenek a szakmai gyakorlatosok, ennél rövidebb időt nem tartunk hatékonynak" - mondja a tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzés fontosságáról Dirk Wölfer.
Németországban hagyománya van az egyetem mellett végzett munkának. Ott ugyan sokszor 6-7 évig is járnak egyetemre, de ez alatt az idő alatt nagyon sok időt töltenek szakmai gyakorlaton vagy a tanulmányok melletti részmunkával.

Hiányszakmák és túlképzés

A kamaránál úgy érzékelik, hogy túlképzés van többek között jogi, tanári és kommunikációs területeken. Csak egy példa, amit Dirk Wölfer saját bőrén tapasztal: "Rengeteg pályázatot kapunk a kommunikációs és marketing osztályra frissdiplomásoktól. Ezzel szemben a vállalatoknak nagyobb lenne az igénye természettudományos és mérnöki területeken végzett fiatalok iránt."

A német-magyar kamara és a Kienbaum személyzeti tanácsadó évente készít egy átfogó bérezési tanulmányt főként német érdekeltségű, Magyarországon működő cégek körében. Ennek egy részében arról nyilatkoznak a vállalatok, mennyire egyszerű vagy nehéz az adott munkakörökre megfelelő embereket találni. A legutóbbi, 2008-as eredményekből kitűnik, hogy a munkaadók az átlagnál nehezebben találnak mérnököt, programozót, technikust, szakmunkást, kutatási és fejlesztési vezetőt, értékesítőt. Ezzel szemben a jó kínálat miatt könnyen vesznek fel többek között ügyintézőt, titkárnőt, kontrollert, jogi vezetőt, személyügyi vezetőt.

Diplomás pályakövetés

Dirk Wölfer szerint egy diplomás pályakövetési rendszer, amelynek kiépítésén az Educatio Nonprofit Kft. dolgozik - egyrészt azért lenne hasznos, mert információkat szolgáltatna a felsőoktatási és állami döntéshozóknak arról, mennyire hatékony az oktatás, min kell javítani, merre mennek tovább a különféle szakokon végzett hallgatók. Elképzelhető, hogy kiderül, sok gépészmérnök céges elhelyezkedését a nem megfelelő nyelvtudás gátolja, és ebben az esetben az iskolának még nagyobb hangsúlyt kell erre helyezni. Másrészt a pályakövetés jó eszköz lehet a hallgatók karriertervezéséhez, ha az adatokból látni lehet, hogy mi kell az egyes karrierutakhoz, milyen diplomával milyen lehetőségek adódnak.

Karrierút külkereskedelmi diplomával

Tudatos karrierépítésről árulkodik Dirk Wölfer eddigi karrierútja, ami jó példa arra, mit lehet kezdeni egy külkereskedelem szakos és egy kommunikációs végzettséggel. "Budapesten, a "Közgázon" - jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem - végeztem külkereskedelmi szakon, és a külkereskedelemben is akartam dolgozni. Viszonylag "pontosan" alakult a szakmai pályafutásom: Budapesten az NDK Nagykövetségén kezdtem mint gazdaságpolitikai elemző, utána Berlinben a Gazdasági Főiskolán tanítottam a külkereskedelmi szakon. Ezt követően újságírói iskolát végeztem, és szabadúszó gazdasági újságíróként dolgoztam magyar és német újságoknak. Majd nyolc évig a Standard & Poor‘s-nál tevékenykedtem Frankfurtban, a kelet-európai pénzpiacokat elemző csoportot vezettem. 2004-ben "visszatértem" Budapestre, ahol a gazdasági és az újságírói tapasztalatokat egyesítve a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációját vezetem" - vázolja karrierjét Dirk Wölfer.