Bújtatott munkaviszony

Senki sem szeret fizetni az alkalmazottai után és a papírmunkával bajlódni, ezért sokan a szürkegazdaság jól bevált, ámde illegális fogásához nyúlnak: a munkaviszony álcázásával próbálják manipulálni a kiadási oldalt.

A színlelt szerződések majd minden iparágat érintenek, de jellemzően a médiában és az őrző-védő cégeknél találkozhatunk velük. Az ítélkezési gyakorlatban a revizorok úgynevezett elsődleges minősítő jegyek alapján vizsgálódnak. Ezek a szempontok a tevékenység jellege, a feladat meghatározása (a munkavállaló általában egy adott munkakör feladatait látja el, szemben a vállalkozóval, aki egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szerződik), továbbá a személyes munkavégzési kötelezettség, munkáltató rendelkezésre állási kötelezettség, valamint a felek közötti alá-fölé rendeltségi viszony.
Összességében tehát arról van szó, hogy bújtatott a munkaviszony, ha:

• a munkavállalót rendszeres munkavégzésre,
• a cég telephelyén,
• annak eszközeivel alkalmazzák megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján.

Miért nem a törvényes módon létesítenek a szerződő felek munkaviszonyt?

A munkaviszony megkerülésével a munkáltató mentesül bizonyos törvény által előírt jogi és nem utolsósorban anyagi kötelezettségei alól. Dr. Halász Zsuzsa munkajogász szerint azon felül, hogy az szja és tb befizetését nem a munkáltató intézi, más előnnyel is jár a kiskapuk kihasználása. A munkaszerződéseket szabályozó Munka törvénykönyve (Mt.) pontosan meghatározza, hogy alapvetően melyek a munkáltatói, illetve munkavállalói jogok és kötelezettségek, ezzel szemben a megbízási vagy vállalkozási szerződéseket szabályozó polgári törvénykönyv (Ptk.) ennél jóval kevesebb rendelkezést tartalmaz. Valójában a Ptk. a jogviszony részleteinek kidolgozását a szerződő felekre bízza. Ha valaki nem munkaviszony keretében dolgozik, nem számíthat automatikusan az Mt. által biztosított jogokra, úgymint szabadság, folyamatos, rendszeres díjazás (megbízási szerződés esetén csak a munka maradéktalan elvégzése után jár a kialkudott bér), és jogviszonyának megszüntetése esetén is lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben van, hiszen nem alkalmazzák a felmondás-végkielégítés részletes szabályrendszerét. Míg munkaviszony fennállásakor jogszabály határozza meg az időtartamokat, a lehetséges okokat, valamint a megfizetendő díjakat, addig a színlelt szerződés korlátlan jogokat biztosít a munkáltatónak.

A trükkösen ténykedő munkáltatót mind a munkaügyi, mind az adóellenőrzés során leleplezhetik, a hatóságok súlyos szankciókkal büntethetik. Általános elv, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tényleges tartalmuk alapján kell elbírálni, minősíteni. A munkaadót a kiszabott bírságon felül a munkaviszony esetén alkalmazandó terhek visszamenőleges befizetésére kötelezhetik és a bíróság a munkaviszonyból eredő törvényi kötelezettségek teljesítését írhatják elő. A bújtatott munkaszerződés veszélyt jelenthet a munkavállalóra nézve is, mert hacsak nem fizet maga után egyéb módon biztosítást, akkor nem lesz a szerződésében foglalt időszak alatt biztosítási jogviszonya, vagyis adott esetben nem számíthat egészségügyi ellátásra, illetve a nyugdíját is bukja. Ha valaki úgy érzi, csapdába esett, tudtán kívül került nem kívánt helyzetbe, akkor lehetősége van jogi útra terelni az ügyet, hogy a bíróság állapítsa meg, valóban munkaviszonyban áll-e egy bújtatott szerződés keretében. Persze az, hogy a munkavállaló munka- vagy egyéb, más jellegű szerződést ír alá, legtöbbször az aláírás pillanatában kiderül.

Hagyományos esetben egy erkölcsös munkaadó elfogadja a munkavállaló alkalmazásával járó kötelezettségeket és anyagi terheket. Szembenéz azzal, hogy kettejük kapcsolatának megszüntetése szintén költségekkel és jogi huzavonával jár, ezeknek eleget tesz. Ha viszont az említett munkaadónk nem hajlandó szembenézni a munkáltatói lét sötétebb oldalával, inkább a bújtatott munkaviszony és az illegalitás felé fordul, azzal kibújik minden kötelezettség és felelősség alól, a munkavállalót pedig könnyedén lehetetlen helyzetbe hozhatja. Nincsenek sem automatikusan járó munkavállalói kedvezmények, sem részletes jogszabályi követelmények. Érdemes tehát a fent említett kockázati tényezők alapján elgondolkodni, megéri-e számunkra a munkavállalás ilyen formája, vagy maradunk az olykor nehézkesebb és behatárolt, ugyanakkor biztonságosabb formája mellett.

Szerző: mohaonlione.hu - ösztöndíjak, szakmai gyakorlat, egyetemi élet

- Gál Dániel -