Frissdiplomás esélyek a munkaerőpiacon

Az egy, illetve három évvel korábban végzett frissdiplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgálta az Educatio Nonprofit Kft. 2010 tavaszi felmérésében, amelynek eredményeit február 8-án, egy műhelykonferencián ismertették a kutatók. A résztvevők egyúttal továbbgondolták a pályakövetésben rejlő tudományos kutatási lehetőségeket is.

A frissdiplomás kutatás eredményeit a Diplomás Pályakövetés - Frissdiplomások 2010 című kötetben publikálták a kutatók, amelyet a műhelykonferencián vehettek először kezükbe a kollégák. Összehangolt szakmai munka eredménye, és fiatal kutatóknak is teret ad a bemutatkozásra - mondta el a kiadvány egyik szerkesztője, Szép Lilla.

A pályakövetési eredmények nemcsak nekünk, hanem a szakmának is fontosak, hiszen sok lehetőség rejlik bennünk - kezdte előadását Veroszta Zsuzsanna, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője. A pályakövetés az egyetem és a munkaerőpiac közötti átmeneti területet vizsgálja. Kérdés azonban, hogy mit nevezhetünk foglalkoztathatóságnak, és az, hogy mennyire érzi a frissdiplomás, hogy a tanultakat tudja hasznosítani a munkájában. A válaszadók közel fele úgy látja, hogy erős a kapocs a végzettsége és a munkája között.

A kompetencia fogalmát járta körül előadásában Kiss Paszkál, a műhelykonferenciának otthont adó ELTE-PPK egyetemi docense. A kompetencia mindenkinek másért fontos, és mást is ért rajta. A fiatalok felülértékelik a precíz munkavégzést a munkaadókhoz képest, utóbbiak pedig fontosabbnak tartják a vállalkozószellemet. Kérdés azonban, hogy ez valós eredmény-e.

A jogi, orvosi és természettudományi pályák a legzártabbak, jellemzően az itt végzettek szüleinek is van egyetemi végzettsége, a legnyitottabbak pedig az agrár és a pedagógus szakmák - mondta el Gáti Annamária, a TÁRKI junior kutatója. Vizsgálatuk során egy többváltozós modellel próbálták becsülni az elhelyezkedési esélyeket, és azt találták, hogy magasabb végzettségű szülők gyerekeinek elhelyezkedési esélye nagyobb, valamint az is számít, ha a fiatal végzettsége kapcsolódik a szüleiéhez, nagyszüleiéhez. Szintén esélynövelő a nyelvtudás (főleg az angol/francia felsőfokú), valamint a kapcsolódó munkatapasztalat.

A reál diplomások munkaerő-piaci helyzetéről szólva Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője elmondta, hogy itt egyszerre jellemző a „diplomáshiány" és hogy a végzettek nehezebben tudnak elhelyezkedni. A jelentkezési adatokat tekintve, informatikai és műszaki szakok találhatók a legjobb 20-ban, azonban a legjobb természettudományi szak, a biológia is csak a 29. A természettudományi diplomások átlagjövedelme nemcsak a műszaki és az informatika végzettjeitől marad el, de még a teljes végzetti kör átlagjövedelmétől is. A pályaelhagyás is rájuk jellemző a legnagyobb mértékben.

Fónai Mihály, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense szerint beigazolódni látszanak a jogászokkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák, miszerint inkább a felső-középosztályból érkeznek a hallgatók a jogi karokra. Az anyagi megbecsültség mellett a társadalmi megbecsültségük is magas. Érdekesség azonban, hogy azok, akik alacsony társadalmi, ám jó anyagi helyzetű szakmában dolgoznak, nem nagyon foglalkoznak az alacsony társadalmi megbecsültségükkel. A docens kiemelte a debreceni hallgatókat, akik földhözragadtabban látják az esélyeiket. A jogászok pl. sok esetben olyan területen dolgoznak, amelyet hallgatóként nem tartottak magas presztízsűnek. Ennek oka, hogy a klasszikus pozíciókban nehéz elhelyezkedni, ezért felértékelődnek az egyetemistaként még kevésbé becsült területek.