Szakmai tervek - pilot-vizsgálatok

Az előkészítő vizsgálatok több olyan általános módszertani problémára hívták fel a figyelmet, amely indokolttá teszi pilot-szerű vizsgálatok elvégzését. Ezek szakmai összefoglalását, a kutatás tervezett témaköreit igyekeztünk összefoglalni az érdeklődök számára.

1. Intézményi tudástár összeállítása
Első lépésben a pilot-vizsgálatban résztvevő felsőoktatási intézmény eddigi pályakövetési tevékenységéből fakadó tapasztalatainak összegzését, rendszerezését szükséges elvégezni, majd amennyiben szükséges, az egyes vizsgálatok másodelemzését is.
Az elemző munka általános szempontjai:
- pályakövetéses vizsgálatok legfontosabb eredményei,
- pályakövetéses vizsgálatok módszertani tapasztalatai,
- alumni tevékenység bemutatása (előzmények, fontosabb jellemzők),
- alumni és pályakövetési tevékenység kapcsolata, összefüggései,
- a pályakövetés és az alumni technikai feltételrendszere (adatbázisok, informatikai háttér stb.).

2. A pályakövetés és az alumni helye az intézményi struktúrában
A pályakövetés és az alumni tevékenység, illetve azok kimeneti eredményei intézményenként eltérők, és egy adott intézményen belül is időben különböző funkcióval rendelkeznek. Az intézményi struktúrába való beágyazódást alapvetően maghatározzák a pályakövetéssel összefüggő törvényi szabályozások, a közeljövőben várható intézményi pályázatokhoz kapcsolódó szervezeti mozgások. Ennek a folyamatnak a feltárása az intézményi stratégiák sajátos elemeinek az elemzéséhez is jelentősen hozzájárulhat.
A vizsgálat főbb szempontjai:
- pályakövetéses vizsgálatok intézményi motivációi,
- a pályakövetéses vizsgálatok helye az intézményi struktúrában,
- pályakövetés és intézményfejlesztés,
- a pályakövetéses vizsgálatok kommunikációja és a nyilvánosság,
- az alumni tevékenység intézményi motivációi,
- alumni tevékenység és intézménypolitika,
- a pályakövetés és az alumni szervezeti keretei,

3. A pilot vizsgálatok harmadik eleme mindhárom együttműködő intézményben különböző céllal folyik, a pályakövetési kutatások eredményeinek más-más hasznosulásából kiindulva.

Oktatói igények - SZTE, munkaerő-piaci kapcsolatok - SZE

A diplomás pályakövetési programok elemzése során mindeddig prioritást élveztek azok a megközelítések, melyek a hallgatói-diplomás réteget mint elsősorban érintett csoportot, illetve az intézményvezetői oldalt mint kezdeményező és az eredményeket intézménypolitikai-intézményfejlesztési szinten felhasználó, adaptáló szereplőket helyezték előtérbe.
Emellett kevesebb figyelem jutott nemcsak a munkaadói oldal, hanem általában az oktatói oldal szempontjainak.
Ez utóbbi csoport, vagyis az oktatók a felsőoktatási szférán belül mint a képzés tartalmáért felelős személyek, nemcsak a "végfelhasználói" a diplomás pályakövetési eredményeknek, hanem - részben ezzel összefüggésben - a képzés-munkaadói igények problematikában a legrelevánsabb információkkal rendelkező szereplők is. (Jelentős részük nemcsak oktató, hanem "fél lábbal" a munkaerőpiacon is jelen van vagy volt korábban.)

Fentiekre tekintettel indokoltnak tűnik egy oktatók és munkaadók körében végzendő kutatás lefolytatása.
A vizsgálatok főbb szempontjai:
- oktatói vélemények a diplomás pályakövetés indokoltságáról és hasznosíthatóságáról,
- munkaadói oldal igényeinek érvényesítése a képzésben,
- információk a végzett hallgatók elhelyezkedési tendenciáiról,
- kapcsolat a munkaadói oldallal,
- a friss diplomások elhelyezkedését befolyásoló főbb tényezők.

Kompetenciakutatás - ELTE

A felsőfokú tanulmányokat általános és a szakterülethez kötődő speciális kompetenciák kötik össze a munkapiaci eredményességgel, a gazdasági sikerekkel, melyek megalapozzák az egyén további szakmai fejlődését, boldogulását, illetve a társadalom egészét tekintve a felsőfokú tanulmányok gazdasági hasznosulását.
A kutatási-fejlesztési projekt a fejlesztett-megkívánt kompetenciák illeszkedésén keresztül tárja fel a felsőoktatási intézmények által nyújtott képzés és a munkapiac kapcsolatát. A nemzetközi tapasztalatok és a világban széles körben használt vizsgálati módszerek hasznosításával olyan standardizált eljárást alakít ki, mely egyrészt átfogó képet ad az aktuális magyarországi helyzetről, másrészt a későbbiekben hosszabb távon is alkalmas a felsőoktatási intézmények által fejlesztett kompetenciák mérésére, a változásuk nyomon követésére országos és intézményi szinten egyaránt.

4. Próbavizsgálatok

Az előkészítő vizsgálatok már eddig is több olyan általános módszertani problémára (pl. alacsony válaszadási arány, adatfelvételi technikák eklektikussága) hívta fel a figyelmet, amely indokolttá teszi ezek pilot-szerű vizsgálatát.

Másrészt a központi Diplomás Pályakövető Program magában foglal több országos kutatást is, amelyek szakmailag megalapozott előkészítése érdekében próbavizsgálatok és az operacionalizálási folyamatban fontos szerepet játszó előkészítő-problémafeltáró vizsgálatok lebonyolítása szükséges.
Egyes vizsgálatok indokoltsága a kutatási program jelenlegi fázisában is már előre látható (pl. válaszadói aktivitás vizsgálata, nagymintás kérdőíves vizsgálat próbakérdezése és előkészítő fókuszcsoportos vizsgálatok, kompetenciakutatás kérdőívének tesztelése), ám a program előrehaladtával további előkészítő-tesztvizsgálatok is szükségessé válhatnak. Így a próbavizsgálatok tervét és azok ütemezését rugalmasan kell kezelni.