Hazai pályakövetési kutatások

Hazai pályakövetési kutatásokról beszélni jelenleg nem nagyon lehet, hiszen a fiatal diplomások életpályájával, státuszával, munkakörülményeivel és jövedelmével általánosságban foglalkozó felmérések Magyarországon eddig csak elvétve születtek. Kutatásunk során azonban arra is kitértünk, hogy ezidáig milyen általános, tehát nem a felsőoktatási intézmények által végzett elemzés volt segítségére az intézményeknek a stratégiatervezésben.

Összeállításunkban a legjelentősebb hazai kutatásokat és azok jellemzőit foglaltuk össze.

A 1998-ban és 1999-ben végzettek: FIDÉV-kutatás
A Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálatát (általánosabb nevén FIDÉV-kutatást) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Emberi Erőforrások Tanszékének szakemberei koordinálták.
A kutatás fő célja az volt, hogy átfogó képet adjon a frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségeiről. A kutatócsoport postán eljuttatott kérdőíveivel két időpontban kereste fel a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalokat 1998-ban, illetve 1999-ben végzett csoportját - először a diplomaszerzést követő évben, majd mindkét korcsoport esetében 2004-es év folyamán.

Doktori fokozattal a munkaerőpiacon

Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely és a JELTÁRS Jelenkor Társadalomkutató Műhely PhD életpálya kutatása a doktori fokozatot szerzettek munkaerő-piaci lehetőségeit vizsgálta. A kutatási program több elemből állt, melynek keretében a kérdőíves vizsgálatot két éves, már 2000-ben elkezdett előkészítő munka előzte meg.
Az empirikus kutatás célcsoportja körében 75 mélyinterjút készítettek, majd 700 PhD-fokozatot szerzett kutató személyes kérdőíves megkeresésére került sor. A kérdőíves vizsgálatot 2006-2007-ben megismételték. Ennek során 600 fő lekérdezésére került sor: közülük 300 fő a 2002-es minta része volt, 300 fő az azóta fokozatot szerzettek közül került ki.

Oktatói vélemények

Szintén az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely vállalkozott 2006-os kutatásában az oktatói vélemények vizsgálatára az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából.
A kutatás mélyinterjús vizsgálatból és kérdőíves adatfelvételből állt. A mélyinterjús vizsgálat két szakaszban zajlott: először a magyarországi felsőoktatási intézmények vezetői körében készült el 40 mélyinterjú, majd oktatókat, szakértőket és egyetemi tisztségviselőket keresték fel, s készítettek körükben újabb 60 interjút. A kérdőíves adatgyűjtés során 500 oktató megkérdezésére került sor.

Hallgatói rangsor-kutatás
Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely és az Országos Felsőoktatási Információs Központ hallgatói rangsor-kutatásai (UnivPress Ranking 2000-2008) az aktív hallgatók felől közelíti meg a munkaerő-piaci érvényesülés kérdését, és standardizált kérdőíves adatgyűjtése során arra keresi a választ, hogy melyek a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedési motivációi és milyen karrierstratégiával rendelkeznek a minél sikeresebb érvényesülés érdekében.

A vállalati szféra oldaláról

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2007-es kutatása a fiatal diplomás munkavállalókat más irányból, a vállalati szféra felől próbálja utolérni. Ennek során egyrészt személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérést végeztek 1000 Magyarországon működő cég képviselői körében, másrészt (kontrollként) elkészítettek 30 szakértői interjút budapesti humánerőforrás-tanácsadó és -szolgáltató cégek körében. A személyes megkeresések alkalmával mindegyik esetben a vállalatok, illetve HR-cégek vezetőivel léptek kapcsolatba a kutatók.

Statisztikai adatgyűjtés

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatgyűjtése elsősorban a kötelező adatszolgáltatásra épül, ezt egészítik ki különböző reprezentatív felmérésekkel. Az ÁFSZ statisztikái az intézmények, cégek, vállalatok felől közelítik meg a diplomás foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetét, s azt elsősorban a bérek alakulásával jellemzik. Bár a leginkább széleskörű és kiterjedt adatfelvétellel Állami Foglalkoztatási Szolgálat rendelkezik, azonban a pontos kép felrajzolásának még ez esetben is megvannak a maguk korlátai.

A KSH adatgyűjtése

A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése az ország társadalmi és gazdasági helyzetére, valamint a népesség alakulására vonatkozó adatokra terjed ki. A KSH által szolgáltatott adatok között található több, a felsőoktatásra, illetve a munkaerőpiacra, foglalkoztatásra és jövedelemre vonatkozó adattábla is, melyeket a stADAT-táblák - Idősoros éves adatok között találunk, de a foglalkoztatottságra, jövedelemre vonatkozó információk évközi bontásban is rendelkezésünkre állnak.

-HORVÁTH Dániel-