Diplomás pályakövetés: várakozások és realitások

A központi diplomás pályakövetési rendszer kidolgozásának, a program megalapozásának előmunkálataként fontosnak tartottuk, hogy szakértői interjúkat készítsünk a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatát vizsgáló kutatókkal, felsőoktatási és oktatáspolitikai ágazati szakértőkkel, karrier-tanácsadó szakemberekkel.

Az egységes tematika alapján folytatott beszélgetések keretében az általános munkaerő-piaci, felsőoktatási kérdések mellett a program megvalósításának körülményeiről, a jogszabályi háttérről, az intézményi szintű és központi-országos pályakövetés fejlesztési lehetőségekről kérdeztük őket.

A legtöbb megkérdezett szakértő a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának bonyolultságát hangsúlyozta. A két szektor közötti együttműködés alapelemét, sarokkövét a megfelelő kommunikáció, az információk áramlása képezheti; a diplomás pályakövetés egyik fő feladata éppen az információk megszerzése lehet, a munkaerőpiac és az oktatás szereplői tehát egyaránt haszonélvezői lehetnek a jól működő pályakövetési rendszereknek. A pályakövetéses vizsgálatok természetesen komoly módszertani problémákat vetnek fel. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a külföldi példák egy az egyben történő másolása nem lenne szerencsés megoldás - a diplomás pályakövetésben nincsenek általánosan elfogadott nemzetközi normák, a vizsgálatok a legtöbb országban komoly vitákat generálnak. A végzettek elérése, a válaszadási hajlandóság növelése szoros kapcsolatok kialakítását feltételezi a képző intézmény és hallgatói között, a kérdőívek tematikájának összeállítása, a kapott eredmények értékelése pedig alapos szakmai ismereteket és elmélyült szaktudást igényel a végrehajtóktól. További fontos kérdés a nyilvánosság, amely nemcsak az eredmények hasznosulása, hanem azok objektivitása, ellenőrizhetősége szempontjából is alapvető.

Többen is felvetették a meglévő oktatási információs rendszerekhez történő kapcsolódás fontosságát - az elektronikus rendszerekkel való összekötés az adatszerzés és a kapcsolattartás mellett arra is alkalmassá tehetné a vizsgálatokat, hogy a pályakövetéses eredményeket összefüggésbe hozhassák az egyetemi pályafutással, a hallgatott tárgyakkal, a szakmai specifikumokkal. Részben módszertani nehézségekkel, részben a pályakövetés funkciójának értelmezésével függ össze az az általános vélemény, hogy a diplomás pályakövetés eredményeit nem célszerű az egyes intézmények rangsorolására felhasználni.

Megkérdezett szakértőink mindazonáltal komoly várakozásokkal tekintenek a diplomás pályakövetési rendszer működése elé. Legtöbben a piaci folyamatok és az oktatás kapcsolatának nagyobb összhangját, a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősödését, a kommunikáció intenzívebbé válását várják. A rendszer segíthet feltérképezni a piac igényeit, és visszajelzést, pontos információt adhat a piac működéséről az intézménynek.

A szakértői interjúk tapasztalatait a Diplomás Pályakövetés I - Hazai és nemzetközi tendenciák című kiadványunkban foglaltuk össze.