Diplomás pályakövetés – hallgatói motivációs kutatás, 2009

Közel nyolcezer nappali tagozatos hallgatót kérdeztünk meg karrierterveikről, stratégiáikról, további tanulási terveikről. Újabb tanulmányok szinte mindegyikük terveiben szerepel, szükségesnek is tartják ezt. Elhelyezkedni többségük saját szakterületén belül szeretne, és csak kevesen adtak hangot pesszimizmusoknak ezzel kapcsolatban. A külföldi munkavállalás is sokak terveiben szerepel.

A kutatás célja a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak, át- és továbbképzési terveinek feltérképezése, a képzés munkaerő-piaci presztízséről alkotott hallgatói véleményeknek a vizsgálata volt.

A kutatás így abba a kutatás-logikai sorba illeszkedik, amelynek első eleme a jelentkezők-felvettek (első évesek) továbbtanulási motivációinak vizsgálata, második eleme a hallgatói motivációs vizsgálat (benne a végzős hallgatókkal), harmadik eleme pedig a végzettek pályakövetése.

A vizsgálatba államilag elismert felsőoktatási intézmények nappali alap- és osztatlan képzésben résztvevő hallgatóit vontuk be; a kutatás mintájába a jelentkezési adatok alapján legnépszerűbb hetven kar került.

A mintanagyság karonként 80 és 200 fő között váltakozott, összesen 7835 főt kérdeztünk meg. A felmérés személyes megkeresésen alapuló, standard kérdőíves adatfelvétellel történt, kvótás mintavétel alapján.

A kutatás módszertana, a lekérdezéshez használt kérdőív, valamint a mintavétel leírása kattintásra letölthető.

Az egyes fejezetcímekre kattintva nézhetik meg a hallgatók válaszainak százalékos megoszlását mutató grafikonokat, illetve (a grafikon alatti linken pedig) a nemek és képzésterületi megoszlását ábrázoló diagrammokat.

I. Iskolai tanulmányok, tanulmányi tervek

1. Korábbi iskolai tanulmányok

A megkérdezett hallgatók viszonylag alacsony arányban tanultak korábban más felsőoktatási intézményekben, mintegy 90 százalékuk nem rendelkezik korábbi felsőoktatási tapasztalattal. A külföldi felsőfokú tanulmányokat végzett hallgatók aránya mindössze 1-2 százalékos.

2. Jövőbeli tanulmányi tervek

A megkérdezettek valamivel több, mint 40 százaléka jelezte, hogy mesterképzésben kívánja majd folytatni tanulmányait, egyötödük valamilyen szakirányú továbbképzést végezne jelenlegi tanulmányai befejezése után, doktori képzést mintegy 17 százalékuk tervez. A további alapképzések, felsőfokú szakképzések, illetve különféle egyéb képzések iránti érdeklődés 10 százalék körüli.

Külföldi tanulmányokat a válaszadók nagyjából egyharmada tervez, mintegy 10 százalékuk még bizonytalan ebben a kérdésben.

II. Munkavállalás - motivációk, tervek, várakozások

1. Szakmai továbbképzések szükségessége

A válaszadók közel háromnegyede úgy véli, a tanulmányok befejezése után szakmai továbbképzésre lesz szüksége a szakterületen történő elhelyezkedéshez. Egyharmaduk komolyabb, 40 százalékuk egyszerűbb képzés, tanfolyam elvégzésében gondolkodik.

2. Elhelyezkedési tervek és várakozások

A válaszadók túlnyomó többsége kifejezetten saját szakterületén belüli munkahelyen szeretné kamatoztatni elsajátított ismereteit, és a legtöbben az elhelyezkedés sikerességében is bizakodnak. Összességében csak nagyjából 15 százalékuk adott hangot pesszimizmusának majdani szakterületen belüli elhelyezkedését illetően. A világgazdasági válság ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele szerint rontja, rontotta a szakterületükön belüli elhelyezkedési esélyeket.

A tervekben megcélzott munkahelyek, munkaerő-piaci szektorok széles skálán mozognak: a válaszadók több mint egyharmada a piaci szektort, egynegyedük a közszférát részesítené előnyben; viszonylag magas, 10 százalék feletti az önálló vállalkozás indításának szándéka is. A biztos egzisztenciára törekvés látszik körvonalazódni abban, hogy a válaszadók túlnyomó többsége teljes munkaidejű állásban szeretne majd elhelyezkedni.

3. Külföldi munkavállalási tervek

A külföldi munka meglehetősen vonzónak tűnik a hallgatók számára. Külföldi munkavégzés a válaszadók közel 60 százalékának terveiben szerepel, egyharmaduk ellenben nem kívánja külföldön értékesíteni munkaerejét. Természetesen ki kell emelni, hogy ez esetben is tervekről, nem pedig konkrét gyakorlati lépésekről beszélünk, az arány azonban így is figyelemre méltó.

4. A diploma megszerzésétől várt előnyök

A diplomaszerzéstől a hallgatók elsősorban a munkanélküliség elkerülését, valamint jövedelmi viszonyaik jobb alakulását várják, ezen két meglehetősen konkrét, gyakorlatias várakozás mögé sorolódott a viszonylag szabadabb munkavégzés és életvitel, a megbecsültség, a vezetői poszt elérhetővé válása, továbbá a könnyebb külföldi munkavállalás lehetősége is.

5. Tanulmányok alatti munkavégzés

Eddigi tanulmányaik alatt a hallgatók mindössze egytizede végzett hosszabb-rövidebb ideig tartó folyamatos munkát - volt „állásban", alkalmi munkavégzésről a válaszadók mintegy egyharmada számolhatott be. A megkérdezettek 55 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem végzett tanulmányai alatt szakmai munkát; ez az arány annak ismeretében is magasnak tűnik, hogy a mintába elsősorban alapképzésben részt vevő hallgatók kerültek be.

6. Fizetési várakozások és fizetési igények

A hallgatók fizetési várakozásait (a véleményük szerint saját szakterületükön elérhető havi nettó kezdő bérek) átlagosan mintegy ötvenezer forinttal haladja meg a szerintük megfelelő megélhetéshez szükséges havi nettó összeg: a kezdő béreket átlagban 140 ezer forint körülire becsülik, míg a megfelelő életszínvonal eléréséhez 190 ezer forint körüli összeget tartanának szükségesnek.