Már nem tanul – még nem dolgozik

A frissdiplomások legfontosabb teendője, hogy időben megfelelő információkat szerezzenek a munkaerőpiac igényeiről és felkészüljenek a versenyre kor- és pályatársaikkal, hiszen nem csak egyedül ők vágnak neki az álláskeresésnek. A végzés és a munkába állás közötti kritikus időszakra gyűjtöttünk néhány tippet, hogy miként növelhetők az esélyek.

Normális, ha az elhelyezkedés néhány hónapig is eltart

A tanulmányok befejeztével a diplomások dönthetnek úgy, hogy nekivágnak a „nagy betűs életnek", belépnek a munkaerőpiacra. A hallgatók egy részének megadatik, hogy még diploma előtt, vagy végzés után azonnal el tud helyezkedni a szakterületén (ez a hiányszakmák esetében elterjedt jelenség). A többiek esetében eltart egy ideig, míg rálelnek az első munkára, és főleg az első számukra megfelelő állásra. A diploma utáni álláskeresés időszaka a statisztikák alapján egyre nő, átlagosan 3-6 hónapot is igénybe vehet. Az utóbbi években erre rásegített a gazdasági válság is. A hallgatók nagy része mégis optimista, csaknem 85 százalékuk gondolja, hogy a végzés után 1-2 éven belül talál magának megfelelő munkát. A válság és az elhelyezkedés kapcsolatáról bővebben itt olvashat.

Mennyire valószínű, hogy a végzés után 1-2 éven belül a szakterületeden megfelelő munkakörben tudsz majd elhelyezkedni? (%)

N= 7 819
Forrás: Educatio-OFIK, Diplomás pályakövetés 2009-Hallgatói vizsgálat

Állásinterjúról állásinterjúra

A lényeg a lényeg: nem szabad pánikba esni, ha nem úgy jön ki a lépés, mint ahogy elterveztük és nem kerültünk be arra a helyre, ahova szerettünk volna. Sőt, 2-3 kudarc sem szabad, hogy kedvünket szegje. Az álláspályázatok egy része ráadásul úgy végződik, hogy a cég vissza se jelez. Meglehet, hogy 10-15 állásinterjút is végigjárunk, mire sikerrel járunk. Érdemes megragadni a dolog jó oldalát: az állásinterjú rengeteg tapasztalatot adhat az embernek. Az interjúkon gyakran olyan kérdéseket szegeznek az embernek, amelyekre nincs felkészülve. Interjúról interjúra egyre felkészültebbek leszünk, egyre több kérdésre tudjuk, hogy mit szabad és mit nem szabad válaszolni.
Sok interjú a bérről szóló kérdésen bukik el, ezért érdemes átfutni erről szóló cikkünket.

Milyen állásokra jelentkezzek?

Van, hogy az álláskeresés azon bukik el, hogy a jelölt rosszul méri fel, milyen állásokra jelentkezhet. Először is, ha valakinek nincs egyértelmű víziója arról, mit szeretne kezdeni a diplomájával, üljön le és gondolja át, milyen állást akar. Utána döntsön arról, hogy milyen cégeket céloz meg, hiszen karrierje szempontjából ez is döntő lehet. Első körben lehetünk merészek, és akár elérhetetlennek tűnő vállaltokat is bombázzunk pályázattal.

Legyen B terv

Készüljünk fel arra az eshetőségre, hogy az általunk megcélzott szakterület nem tart igényt a munkánkra, és gondolkozzunk B, illetve C tervben. Például életszerű, hogy egy frissen végzett orvos a magánklinikákat célozza meg első körben, és ha ide nem veszik fel, állami szakintézményekbe, esetleg gyógyszercégek orvoslátogatói pozícióira pályázik.